Az idén ellentétes hatások alakíthatják a lakossági fogyasztást. Míg egyik oldalról az inflációs várakozások fokozódása és a romló gazdasági kilátások, a másik oldalról az emelkedő bérek és a javuló jövedelmi helyzet befolyásolja a háztartások költekezését.
Januárban úgy emelkedtek a reálbérek 5,4 százalékkal, hogy közben az 7,9 százalékkal 15 éves csúcsára jutott.
Abban, hogy a keresetek vásárlóereje még ilyen körülmények között is tud bővülni, óriási szerepük van az év eleji jelentős béremeléseknek, amelyekkel jó esély van arra, hogy a lakosság elkölthető jövedelme az idén is emelkedik. Ha valóban sikerül 10 százalék alatt tartani az idei fogyasztói árindexet, ahogy arra az MNB is számít, akkor éves szinten még 3-4 százalékos reálkereset-emelkedés is összejöhet.
Regős Gábor, a Századvég Konjunktúrakutató makrogazdasági üzletágának elemzője a VG-nek elmondta, hogy idén a fogyasztás inflációtól megszűrt volumene közel 4 százalékkal emelkedhet a kormányzati transzferek és a reálbérek emelkedése nyomán. Ugyanakkor felhívta a figyelmet, hogy a tankönyvi példák szerint a magasabb infláció előrehozhatja a fogyasztást, miután a háztartások arra számítanak, hogy a pénzük kevesebbet fog érni. A gyakorlatban szerinte ez már bonyolultabb kérdés, hiszen sok terméknek azért megy fel az ára, mert hiány van belőle, a kínálat nem tudja kielégíteni a keresletet.
„Minden más változatlanságát feltételezve a magasabb infláció mérsékli a keresetek reálértékét, így inkább csökkenti a fogyasztást.
Persze ez nem jelenti azt, hogy a keresetek reálértéke összességében csökkenne, hiszen az idei évet jelentős, a januári adatok szerint 13,7 százalékos átlagos bruttó béremelkedéssel kezdtük, ami bőven meghaladja az inflációt” – magyarázta a szakember.
Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője szerint ennél még nagyobb is lehet a fogyasztás növekedése, várakozásai szerint a 7 százalékot is megközelítheti egész évben. Az első negyedévben lehet a legdinamikusabb, ráadásul itt még a tavalyi bázishatások is megjelennek majd, ugyanis egy évvel ezelőtt még volt egy meredek visszaesés. A szakember szerint a reálbérek emelkedése mellett a lakosság költekezését idén az élelmiszerár-, a benzinárstop és a rezsicsökkentés is támogatja, ugyanakkor úgy látja, ezeknek az árstopoknak a fokozatos kivezetése indokolt lenne. Szerinte
ha 10-20 százalékkal nőnének bizonyos költségek, azt még el tudná viselni a lakosság, főleg, hogy 2014 óta nagyon jelentős volt a béremelkedés Magyarországon, a nettó bérek azóta megduplázódtak.
De azt is hangsúlyozta, hogy a piaci árak már hatalmas terhet jelentenének például a földgáz esetében, amelynél ezeket egész egyszerűen nem lehet ráengedni a lakosságra.
A szolgáltatások helyreállása adhatna még egy lendületet, viszont mivel a járványból ott még nem történt meg a teljes felépülés, az elemző arra számít, hogy az év további részében lassulhat a dinamika, mivel rengeteg a kérdőjel az év második felét illetően. „Kérdés, hogy ha lezárják a háborút, akkor milyen gyorsan oldják fel a szankciókat, és az is, hogy milyen gyorsan állnak helyre a szállítói láncok. Szóval még mindig rengeteg a bizonytalanság” – taglalta Suppan Gergely.
