Ismét kétharmados többséggel nyerte meg az országgyűlési választást a Fidesz–KDNP, 2010, 2014 és 2018 után újra Orbán Viktor miniszterelnök alakíthat kormányt. A VG arról kérdezte a makrogazdasági elemzőket, hogy az állandóság miként hat a gazdaságra, milyen biztos alapokra építkezhet a kormány, melyek a legnagyobb veszélyforrások, mi lesz az árszabályozással és a tanárok fizetésével.
A befektetőknek nem kell aggódniuk
Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője úgy véli, pénzpiaci szempontból az állandóság inkább kedvező, a befektetők szeretik, mert nem kell nagy változásoktól tartaniuk, ugyanolyan gazdaságpolitikai elvekre számíthatnak a következő négy évben is.
Az állandóság legnagyobb előnye a bizonytalanság hiánya. A gazdasági szereplőknek nem kell azon gondolkodniuk, vajon mit csinál majd az új kormány, képes lesz-e reagálni egy váratlan helyzetre, mennyire működik hatékonyan. Az állandóság azért is eredményez most stabilitást a pénzpiacokon, mert a piaci szereplők a kormány maradására számítottak. Bizonytalanság inkább az ellenkező esetben lett volna
– ezt pedig már Regős Gábor, a Századvég makrogazdasági üzletágának vezetője jelentette ki.
Az új ciklus legnagyobb kihívásai
A VG-nek nyilatkozó szakértők abban egyetértettek, hogy finoman szólva sem könnyű helyzetből várja az új ciklus kezdetét a kormány. Virovácz Péter szerint a három legnagyobb kihívás az kezelése, a költségvetés helyzete és a külső egyensúly. Az utóbbival kapcsolatban megjegyezte: a folyó fizetési mérleg felborult, mert az energiaárak emelkednek, az akadozik, a cserearányunk pedig romlik. Ezt a befektetők nem szeretik, ami forintgyengüléssel és további inflációs problémákkal járhat.
Az első és legfontosabb kihívás az infláció, amelynek a kezelése nem egyszerű, hiszen nem csupán belföldi folyamatok okozzák
– mondta Regős Gábor. Mint hozzátette, a tavalyi államháztartási adatok a vártnál kedvezőbbek lettek, de a koronavírus-járvány alatt megnövekedett hiány lefaragását folytatni kell, és a külkereskedelmi egyenleg javítása is elengedhetetlen. Hatalmas kérdés, hogy az orosz–ukrán háború meddig tart, és milyen hatásai lesznek, ám a Századvég szakembere kiemelte, a jelenlegi kormány működése alatt már számos sikeres problémamegoldást láthattunk.
Varga Zoltán, az Equilor vezető elemzője a három fő gazdaságpolitikai kihívás közé a költségvetési hiány és az infláció mellett a növekedés ösztönzését sorolta.
Úgy gondolja, ezek együttes hatékony kezelése nagyon nehéz feladat, ám ha az orosz–ukrán háború néhány héten belül rendeződne, jóval könnyebb lenne a helyzet.
Megjegyezte, a háború megnövelte a stagfláció kialakulásának lehetőségét, azaz olyan magas infláció következhet, amely nagyon lassú gazdasági növekedéssel vagy akár recesszióval is párosulhat az Európai Unióban és Magyarországon.
Választás 2022: így látják külföldön a Fidesz újabb győzelmétÖsszegyűjtöttünk néhány fontosabb, a vasárnapi országgyűlési választások eredményéhez fűzött kommentárt. |
Biztos alapok, amelyekre lehet építkezni
Az ING vezető elemzője szerint biztos alapból pillanatnyilag kevés van, ám az fontos tényező, hogy a Fidesz–KDNP maradásával sok időt nyert a gazdaság, hiszen a kormányban dolgozók már rálátnak a költségvetésre, a folyamatokra, nem most kell felmérniük a helyzetet. „Ezt ne becsüljük le, hiszen ahogyan mondani szokták, az idő pénz. Sok mindennel kell foglalkozni, költségvetéssel, inflációval, és az hatalmas segítség, hogy már áprilisban fontos döntéseket lehet hozni, ezzel hónapokat nyerhetünk” – szögezte le Virovácz Péter.
Regős Gábor úgy véli, az idén a fogyasztás lehet a alapja, míg az uniós források beérkezése a beruházások magas szinten tartásában tud segíteni, ezek hatékony felhasználása azonban inkább a hosszú távú gazdasági teljesítmény megalapozása szempontjából fontos. Hangsúlyozta, hogy a fogyasztás összekapcsolódik a bérek emelkedésével, amely meghaladja az inflációt,
ebben nagy szerepe van a munkaerőhiánynak és a magas foglalkoztatásnak, az utóbbi pedig olyan tényező, amelyre bátran építhet a kormány az új ciklusban is.
Varga Zoltán úgy számol, a fogyasztás a második negyedévben még élénk maradhat, ami támogathatja a növekedést, az uniós forrásokkal kapcsolatban viszont továbbra is sok a kérdőjel. Az ellátási láncok ismételt problémái miatt az export volumene bizonytalan lehet, és szerinte a harmadik, negyedik negyedévben már a belső fogyasztásban is jelentkezhetnek gondok.
Nem vezetik ki azonnal az árszabályozást
Mindhárom elemző egyetértett abban, biztosan nem várható a hatósági árak azonnali kivezetése, mert az ársokkot okozna a háztartásoknak. A családtámogatási rendszer ügyében megjegyezték, a közeljövőben sok elemét kivezetik, ám Regős Gábor például azt mondta, számítanak a hosszabbításra, legfeljebb némileg más kondíciókkal.
Az árstop gazdaságpolitikai döntés. Ha ez az akarat, akkor meg kell találni a fedezetét források átcsoportosításával, beruházások elhalasztásával, az uniós előfinanszírozás megszüntetésével vagy akár szektorális különadó kivetésével. Az a sejtésem, hogy nem lesz hosszú távon fenntartva ez a csomag, ám nem egyszerre térünk vissza a piaci árakhoz
– vélekedett Virovácz Péter. Varga Zoltán hozzátette, a rezsicsökkentés az idén fennmaradhat, ám mivel jelentős költségvetési ráfordítást igényel, nincs kizárva, hogy jövőre változnak az energiaárak.
Forrást kell találni a tanárok bérrendezésére
Orbán Viktor korábban azt mondta, a január 1-jén életbe lépő 10 százalékos béremelés mellett 2023-ban következhet egy jelentős bérrendezés a pedagógusoknál, és ha nyer a Fidesz–KDNP, az új ciklus egyik legfontosabb feladata lesz a tanári fizetések emelése. Ezzel kapcsolatban Virovácz Péter megjegyezte, nem tudni, bérkompenzációt vagy a fejlesztését tervezi-e a kormány, ám azt igen, hogy a januári emelés 63 milliárd forintos többletkiadás a költségvetésnek, tehát kiszámolható, hogy egy 50 százalékos növekedés 300 milliárdnál is nagyobb tétel lehet.
„Alacsonyabb inflációs környezetben, kedvezőbb költségvetési helyzetben és jobb külső gazdasági tényezők mellett megoldható lenne, sőt, a jelenlegi körülmények között is teljesíthető, csak megint az a kérdés, honnan vesz el pénzt a kormány, ha tartani akarja a hiánycélt. Márpedig úgy látom, tartani akarja a 2022-es 4,9 százalékot” – jelentette ki a szakember.
