Az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen múlt héten az ukrajnai háború társadalmi és gazdasági következményeiről szóló Európai Parlament ülésen azt mondta, hogy az EU minél hamarabb szeretné megszüntetni az oroszországi kőolajimportot, ideértve a nyers és finomított termékek importját. Az Oroszországgal szembeni kőolajembargónak érdemi negatív gazdasági hatása lenne egyes Uniós tagállamokban, köztük Magyarországon is.
Egy azonnali embargó esetében gyorsan alakulnának ki ellátási problémák Magyarországon, de még amennyiben 1,5-2,5 év átmeneti időszakot kapnánk az átállásra, még annak is nagyon jelentős gazdasági áldozata lenne. Amennyiben Magyarország, Csehország és Szlovákia teljes mentességet kapna az embargó alól, még akkor is Oroszország európai kőolajexportjának nagyrésze, közel 90 százaléka blokkolható lenne.
Egy azonnali embargó az orosz olajra nagyon nagy gazdasági károkat okozna Magyarország számára. Egy azonnali orosz olajra kivetett embargó jelentősen növelné a Brent árát. Becslések szerint a jelenlegi 110 USD/hordó árszintről akár 185 USD/hordó szintre emelkedhetne, vagyis közel 70 százalékos áremelkedés valósulna meg. Oroszország az EU-ba, az Egyesült Királyságba és az USA-ba irányuló teljes olajexportját azonnal elveszítené, ami azt jelenti, hogy a napi 7 millió hordós exportjából 4 millió hordónyit (közel 60 százalékot) veszítene el.
A magyarországi hatások jelentősek lennének, hiszen az árnövekedés mellett gyakorlatilag azonnali ellátási problémák is jelentkeznének (a teljes orosz olajexport világpiacról való kiesése miatt). Sem a nyers, sem pedig a finomított kőolaj nem állna megfelelő mennyiségben és elfogadható áron rendelkezésre. A gazdaságban leállások kezdődhetnének, ami recesszióhoz vezetne.
Fokozatosan elnyúló embargó bevezetése
Felmerült lehetőségként, hogy néhány EU-s ország, közöttük Magyarország is, egy 1,5-2,5 éves átmeneti felkészülési időt kaphatna az embargó bevezetésére. Az átmeneti időszakot megengedő embargó is jelentős áremelkedést okozna a kőolaj világpiaci árában, becslések szerint 130-140 USD/hordó árszintre emelkedne a Brent árfolyama.
Oroszország a napi 7 millió hordós olajexportjából 2 millió hordónyit veszítene el, vagyis az EU felét, a teljes export 29 százalékát. Kína, India és Törökország nagyjából napi 2 millió hordó orosz olajat fel tudna vásárolni.
Az átmeneti időszakot megengedő szcenárió hatására is a hazai üzemanyagár-stop intézkedés nehezen lenne fenntartható. Ennek következtében a benzin literenkénti fogyasztói ára 480 forintról egyből 700 forintra, míg a gázolajé 800 forintra emelkedne. Mindez jelentős, több mint 55 százalékos árnövekedést okozna.
Az azonnali olajembargóhoz képest mérsékeltebb, de így is súlyos gazdasági hatást váltana ki Magyarországon egy átmeneti időszakot megengedő olajembargó. Becslések szerint 3,5 százalékponttal fékezheti a növekedést egy ilyen szcenárió. Ez 5 milliárd euro kiesést jelentene. A finomítók és szállítási útvonalak átállításának hozzávetőlegesen 1 milliárd eurós költsége a teljes veszteséget mintegy 6 milliárd euróra növelhetné.
Az orosz olajexport alakulása
Érdemes Oroszország olajexportját áttekinteni annak érdekében, hogy pontosabb képet kaphassunk egy olajembargó gazdasági hatásairól.
Oroszország napi 7 millió hordó nyerskőolajat és finomított olajat exportál a világ részére, ezzel a világ második legnagyobb nyersolaj exportőre Szaúd-Arábiát követően. A világ olajexportjának 11 százaléka Oroszországból jön.
Az orosz olajtermékek legnagyobb importőre az amely 2022 áprilisában a teljes orosz olajexport 53 százalékát importálta.
Mindezért naponta nagyságrendileg 300 millió dollárt fizetett az EU Oroszországnak.
Az EU-n belül, ha tagországonként vizsgáljuk, a legtöbbet Hollandia, Németország és Lengyelország importálja. Összesen ez a három ország 2 millió hordót importál naponta (EU-s 55 százaléka), amelyért 157 millió dollárt fizetnek napi szinten.
A Magyarországot, Szlovákiát és Csehországot magába foglaló (vagyis Lengyelország nélküli) régiós országcsoport összesen 400 ezer hordó olajat importál naponta, amelynek értéke nagyjából 30 millió dollár napi szinten. A teljes orosz olajexporton belül ez mindössze 5,6 százalékot tesz ki, miközben az EU Oroszországból történő olajimportjának hozzávetőlegesen 11 százaléka. Mindezek alapján kijelenthető, hogy Lengyelország nélküli régiós országok kismértékű olajkereskedelmet folytatnak az oroszokkal.
A magyar, cseh és szlovák fél kihagyásával is elérhető a cél
Érdemes megvizsgálni, hogy az EU-ban a csővezetéken és tanker hajókon történő szállítás, vagy az egyes tagországok embargó alóli mentessége hatékonyabb korlátozó intézkedés-e. Az adatok azt mutatják, hogy az EU-ba történő orosz nyers kőolajexport jelentős része, körülbelül 80 százaléka tanker hajókon érkezik, 20 százaléka vezetéken. Ha a finomított olajat is számba vesszük még nagyobb a tankerhajókon érkező olaj aránya. Ha tehát a tankerhajókat lezárják, akkor Oroszország EU-ba történő exportjának 80 százaléka esne is.
Mindebből arra következtethetünk, hogy Magyarország, Csehország és Szlovákia teljes mentességével is elérhető, hogy Oroszország európai kőolajexportjának nagyrésze, közel 90 százaléka blokkolható.
A cikk szerzői: Bókay Márton, Gerlaki Bence, a miniszterelnöki gazdasági főtanácsadó irodájának munkatársai
A napi orosz olajexport megoszlása célországok szerint (2022. április)
Forrás: Kpler, saját szerkesztés
