Egyre jobb a hazai lakosság fizetőképessége

A lakosság pénzügyi helyzetét jelző Intrum Fizetőképességi Index (IFI) első negyedévi értéke 45,24 pont, ami az előző negyedévhez képest 2 százalékkal nőtt,

éves összehasonlításban pedig 16 százalékos a növekedés.

Az indexet négy kiemelt változó alkotja:

• az Intrum adatbázisából kinyert arányszám
• a GKI Gazdaságkutató Zrt. felmérése a lakosság helyzetéről, illetve
• a pénzügyi várakozásának előrejelzéséről, valamint
• az MNB kamatokra vonatkozó adatai.

A közleményben kiemelték, hogy

a lakosság fizetőképessége nagyrészt helyreállt a járvány okozta sokk után,

bár még kicsivel alatta van a 2019-2020-as szintnek. 2020 első negyedévében az index 49,17 ponton állt.

A közleményük szerint az elmúlt időszakban az állam szociális kiadásai jelentős mértékben javították a lakosság fizetőképességét, miközben kihívást jelentett a magas infláció és a lakásárak emelkedése. A friss számokban még kevéssé mutatkozik meg az Ukrajna elleni orosz offenzíva hatása.

Az Intrum előrejelzése szerint azonban év végéig a háztartások jobban megérezhetik a háborús helyzet gazdasági következményeit.

Deszpot Károly, az Intrum CMS igazgatója a közleményben kifejtette, hogy a háború kimenetele, sőt kiterjedtsége beláthatatlan, így nehéz megjósolni, milyen következményei lehetnek a lakosság pénzügyeire nézve.

Azt biztosnak tartja, hogy jelentősen lassulni fog a gazdasági növekedés dinamikája.

Ennek nemcsak a háború az oka, hanem már korábban létező folyamatok, például a magyar államháztartás hiánya és a romló kereskedelmi mérleg.

Ezek az állami és piaci befektetések csökkenését és a bérnövekedés lassulását eredményezhetik, így 2022-ben romolhat a háztartások pénzügyi helyzete.

 Az Intrum közleményében hangsúlyozta, a fizetőképességi indexe alapján előre jelezhető az éves GDP-növekedés is. A magyar gazdaság a tavalyi negyedik negyedévben és 2021 egészében is 7,1 százalékkal növekedett, behozva a járvány alatti visszaesést. Az idei első két negyedév GDP-adata még várhatóan kedvező lesz, azonban a háború, az ennek következtében meghirdetett széleskörű nemzetközi gazdasági szankciók új, rövid- és középtávon egyaránt nagy bizonytalanságot hoznak és a magyar gazdaságra is kihatnak.

Az új világgazdasági helyzet első jele a forint gyengülése és az általános áremelkedés.

Utóbbi mögött elsősorban az energiahordozók áremelkedése áll. A növekvő energiaárak a hatósági árak ellenére is beépülnek a lakossági árindexbe is, hozzájárulva számos termék áremelkedéséhez.

Emellett a hatósági árazás miatti különbözetet a költségvetésből fedezik, azaz az energiaárrobbanás hozzájárul a magyar államháztartási egyensúly romlásához is 

– mutatott rá Deszpot Károly a közleményben.