„Különleges pillanatban, egy régi-új kormány peremén vagyunk” – jelentette ki Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke a Fenntartható egyensúly és felzárkózás című konferencián. 

Most dől el, hogy megnyerjük-e a következő évtizedet

– húzta alá a jegybank elnöke.

Matolcsy György MNB fenntartható egyensúly és felzárkózás
Fotó: Vémi Zoltán / Világgazdaság

Hangsúlyozta, hogy a mostani időszak a 70-es éveket idézi, de a 40-es évekkel is párhuzamba állította. Szerinte egyre több jel utal arra, hogy a világban felhalmozódó buborékok újabb gazdasági válságot fognak eredményezni. Egy különlegesen erős kihívásokkal teli évtizedben kell megtalálnunk a sikerreceptet – tette hozzá. 

Hangsúlyozta, hogy az eddigi sikerképlet felbomlott. Helyreállították a 2010-es évek elején az egyensúlyt, miközben a növekedés megmaradt. A nyolcadik legjobb helyezést értük el abban, hogy mennyiben állítottuk vissza a 2008 végi GDP-t. Ez kiváló – tette hozzá. 

Azt kell feltételezni, hogy e képlet helyreállítása nélkül Magyarország nem lehet sikeres. Szerinte az egyensúly megbomlását három tényező mutatja: 

a költségvetési hiány messze 3 százalék fölött alakult, az államadósság emelkedett, és van egy növekvő folyó fizetési mérleg. Ez veszélyezteti a felzárkózást Matolcsy György szerint. 

Át kell állnunk intenzív növekedési pályára, hangsúlyozta a jegybank elnöke. A hetvenes évek hibasorozata egy nem szabad Magyarországon ment végbe, most semmi nem akadályoz meg minket abban, hogy a kormány szabad körülmények között hozzon intézkedéseket.

Fenntartható egyensúlyra és fenntartható felzárkózásra van szükség

– szögezte le, ugyanakkor jelezte, óriási a kihívás, de szerinte ez egyben lehetőség is. Válságok alatt lehet felzárkózni – mutatott rá. Magyarország a 20. legfejlettebb ország az unióban, miután megelőztük Portugáliát, viszont Lengyelország előttünk van.

Új jövőképre van szükség, amit a miniszterelnök megfogalmazott, hogy 2030-ra érjük el az unió fejlettségének átlagát

– hangsúlyozta, ennek érdekében új struktúrára, egyensúlyra van szükség. A jegybank elnöke szerint ez már egy mérhető cél (többször ennek hiánya miatt kritizálta a kormányt).

Varga Mihály: Korrigálni kell a költségvetést, tartani akarjuk a hiánycélt

Csütörtök reggel kezdődött a pénzügyminiszter meghallgatása a gazdasági bizottságban.

 

Matolcsy György szerint az extenzív növekedésből érdemes megőrizni az egymillió munkahelyet, erre építve lehet elindítani az intenzív növekedést. Hitelalapú válságkezelést hajtott végre Magyarország, az üzleti és a magánszektorban hazánkban nőtt a legnagyobb mértékben a hitelezés az Európai Unióban. Ennek azonban ára van – tette hozzá. A magyar állam is eladósodott eközben. Minden egyes fillér, amit a helyreállításra fordítottunk, hitelből történt a jegybank elnöke szerint. A kormány válságkezelésével egyetértettek, de szembe kell nézni azzal, hogy a válság árát most kell megfizetnünk. 

Magyarország letért a közös lengyel–magyar felzárkózási ösvényről

– emelte ki. A lengyelek ugyanis elhúztak mellettünk, a mi számaink nagyságrendekkel rosszabbak, ez „drámai” fogalmazott az MNB elnöke.

Matolcsy György MNB fenntartható egyensúly és felzárkózás
Fotó: Vémi Zoltán / Világgazdaság

Régi árny tűnt fel, az ikerdeficit

– figyelmeztetett, a magyar folyó fizetési mérleg ugyanis folyamatosan emelkedik. Ez szerinte nem megengedhető, „tudjuk, hogy hova vezet” – tette hozzá, emlékeztetve, hogy 2009-ben Lengyelország 9 százalékot vert a magyar gazdaságra a korábbi magyar kormány hibái miatt.

Kétéves határozott pénzügyi stabilizációs programot kell indítani az MNB szerint.

Reméli, hogy az első hónapokban megtörténik ennek a programnak végrehajtása:

  • az idén 4 százalékos hiányszintet, jövőre 3-at javasolnak elérni,
  • minden egyensúlyi mutató helyreállítása, amelyben leváltunk a lengyelektől,
  • optimális adósságfinanszírozási struktúra. „Ha forint van, minden van” – fogalmazott, ehhez meg kell szerezni az EU-tól a támogatásokat, ha ez nem sikerül, ki kell menni a pénzpiacokra,
  • fenntartható finanszírozás, elérhető olcsó hitel – itt jön be az MNB.

Demográfiai fordulatra, új szakaszra van szükség

– hangsúlyozta, ehhez évente 110 ezer csecsemőnek kellene születnie. Adatreformra is szükség van, enélkül nincs hatékony kormányzás, emellett kiszámítható lakásprogram is kell.

Teljes digitális fordulatra van szükség

– szögezte le, szerinte ebben Magyarország nagyon le van maradva. 

Az alelnökök ismertetik az MNB 144 pontos programját

Szívügyünk a társadalmi jólét folyamatos növelése

– ezt már Virág Barnabás, az MNB alelnöke mondta. A szakember szerint kínálati sokkokkal övezett évtized elé nézünk. Ezt csak hatékonyságjavító intézkedésekkel lehet kezelni. Szerinte ahhoz, hogy egy ország egy viharos évtized alatt is előre tudjon lépni, teljesen új közgazdasági szemléletre is szükség van. Ennek a vitairatát pár héttel ezelőtt bemutatták.

A miniszterelnök 2030-as víziójáról azt mondta, ahhoz a legjobbunkat kell nyújtani. Évente 2,7 százalékkal kell közelíteni az uniós fejlettséghez, azaz 3,5 százalékpontos növekedési többletre van szükség, tehát a tempót növelni kell. 

Virág Barnabás MNB fenntartható egyensúly és felzárkózás
Fotó: Vémi Zoltán / Világgazdaság

Ez olyan, mint az atlétikában a 400 méteres síkfutás. Borzasztó kemény dolog egy iramban lefutni, de mi erre vállalkozunk

– fogalmazott az MNB alelnöke, ugyanakkor szerinte ebben sokan elvéreznek majd.

A folyó fizetési mérleg, az infláció és a költségvetés hármas egyensúlyát kell megteremteni.

A legfontosabb most az infláció letörése. A céljaink nem változtak, először megállítjuk, majd csökkenő pályára állítjuk – hangsúlyozta Virág Barnabás. 

Célként fogalmazta meg:

  • a többletes folyó fizetési mérleg helyreállítását,
  • a külső adósság további mérséklését,
  • csökkenő importkitettséget (energia, építőipar),
  • a profitegyenleg javítását, kifektetést,
  • a megtakarítások diverzifikálását,
  • a pénzügyi mélyülést,
  • a hatékony, zöld- és digitális bankolást.

Az állami beruházások nagyságát mérsékelni kell

– emelte ki a költségvetési kiadások csökkentése terén. 

Virág Barnabás szerint a munkaerőhiány fenn fog maradni, ugyanakkor a foglalkoztatási rátát tovább kell növelni, szerinte minden tartalékot ki kell használni. De a munkatermelékenységet is javítani kell. A beruházási rátáról azt mondta, annak a szerkezetén kell javítani, digitalizációval, hatékonyságnöveléssel. Szerinte a jövőben is ott maradunk a top 3-ban. 

Az adatreform terén Magyarország le van maradva, erősítette meg a jegybank alelnöke. Szerinte az adat lesz a következő évtizedben a „nyesanyag”, minden szabályozónak komoly feladata lesz, hogy ebben előrelépjünk. 

Az államnak teljes szemléletváltásra lesz szüksége

– szögezte le. Egyúttal hozzátette, növelni kell a lakásépítések arányát is, évente legalább 30-35 ezer új lakást kellene építeni. Elismerte, hogy nagyon jelentős lakásár-emelkedés történt az elmúlt pár évben, ma már 5-6 évvel kell többet dolgozni a lakás vásárláshoz, mint korábban, ez pedig a fiatalok számára komoly problémát jelent.

Növekedésünk van, az egyensúly az megbomlott

Kandrács Csaba, az MNB alelnöke szerint az egyensúly mellett a stabilitás is fontos tényező. Szerinte sok előrelépés történt ezen a téren, a fixesítés azt okozta, hogy a szigorodó monetáris környezetben nagy tömegek néznének szembe a hitelek drágulásával. 

A bankok portfóliója miatt nem kell érdemben aggódni

– mutatott rá az alelnök. A szektor stabil maradt az elmúlt évtizedben, különösen a válság alatt volt ez fontos, ami példát mutatott a lakosságnak is. A likviditási helyzet a háború alatt is stabil tudott maradni, a bankszektor képes volt árasztani magából a bizalmat. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy 

egyetlen olyan intézkedést nem támogat az MNB, amely a bankrendszer stabilitását kikezdené. 

A legnagyobb probléma az ikerdeficit

Az egyes számú közellenség ma az ikerdeficit – utalt vissza Matolcsy György szavaira Patai Mihály, az MNB alelnöke, aki szerint ez nagyon régi probléma.

2010 júniusa és 2020 márciusa között megtörtük ezt az átkot

– mutatott rá. Emlékeztetett rá, hogy a Bokros-csomag is ezt problémát próbálta kezelni a kereslet korlátozásával, majd a 2000-es években is ugyanez volt a recept. Nagy öröm volt az MNB alelnöke számára, amit „régi barátunk, Nagy Márton” mondott a parlamenti meghallgatásán, jelezve a kormány szándékait.

Patai Mihály a rezsicsökkentésről azt mondta, azt nem lehet máshogy értelmezni, mint hogy a vállalatoktól átcsoportosítanak a magánszemélyek felé, tehát az állam nem marad neutrális. Ezt a problémát valahogy kezelni kell – szögezte le. 

Matolcsy György zárja a konferenciát

A jegybank vezetője elmondta, Magyarország 1936-ban volt a legközelebb az uniós fejlettséghez, akkor az európai fejlettség 83 százalékán állt. Hangsúlyozta, hogy az elmúlt évek fejlődési üteme azonban nem lesz elég, tehát a 2030-as cél eléréséhez szükséges többletnövekedés utazósebességének nagyobbnak kell lennie, mint a korábbi évtizedben. Szerinte ez nem lehetetlen, felidézte a 2010 és 2013 közötti időszakot és az államháztartás akkori konszolidációját, amelyet unortodox módszerekkel kezeltek, szerinte most ez szükségtelen. 

Most sincs szükség olyan megszorító programokra, amely beszakadást érnének el a háztartások fogyasztási és megtakarítási szintjében

– szögezte le, ugyanakkor az állam megszorítására szerinte szükség van, ezért javasolja az idén 4 százalékra leszorítani a költségvetés hiányát.

„Vagy vállalunk egy gyors, kétéves pénzügyi stabilizációt, vagy megpróbáljuk elhúzni, de az elhibázott konszolidációhoz vezetne” – figyelmeztetett Matolcsy György. Szerinte rendbe kell tenni az egyensúlyt és fenntarthatóvá a növekedést.