A GVI Konjunktúramutató az októberi +38 pontról áprilisban +31-re csökkent. A mutató a felmérés 1998-as kezdete óta a legalacsonyabb értéket jelentő 2020. áprilisi –25 pontról másfél év alatt lényegében visszaemelkedett a koronavírus-járvány kitörését megelőző utolsó, 2019. októberi (+40 pont) adatfelvétel során tapasztalt értékére, az elmúlt fél évhez képest azonban ismét csökkenést mutat.
A kutatás megállapítása szerint a jelenlegi üzleti helyzet értékelése arra mutat, hogy a koronavírus-járvány hatására kibontakozó gazdasági válságból való kilábalást követően jelenleg ismét kedvezőtlenebb gazdasági környezetet érzékelnek a vállalkozások, összefüggésben a világgazdasági hatásokkal, különös tekintettel az orosz–ukrán háborúra.
Továbbra is a kis méretű, a kizárólag hazai értékesítésre termelő, a tisztán hazai tulajdonban álló, valamint az építőipar és a gazdasági szolgáltatások területén tevékenykedő vállalatok vannak kitéve leginkább a gazdasági válság jelenlegi hatásainak.
Romlottak az üzleti várakozások
A vállalatok jelenlegi üzleti helyzetüket negatívabban jellemezték, mint ősszel, az egyenlegmutató így +31 pontra csökkent. A mutató értéke a feldolgozóipari cégek esetében a legmagasabb: +40 pont, míg a legalacsonyabb a szolgáltatások területén tevékenykedő vállalkozásoknál (+23).
A jelenlegi üzleti helyzetet tekintve továbbra is látszik a külpiacokon való jelenlét és a külföldi tőke pozitív hatása a vállalatok helyzetére: a döntően, valamint részben exportáló, illetve a külföldi (rész)tulajdonban lévő cégek egyenlegmutatói magasabbak (rendre +43, +38, illetve +43 pont), mint a kizárólag belföldre termelő, illetve belföldi tulajdonú vállalatoké (rendre +22, illetve +27 pont).
A cégnagyság szerint komoly eltérések tapasztalhatók az egyenlegmutatót illetően, ugyanis míg a legfeljebb 9 fős vállalkozások továbbra is alacsony, +7 pontos értékkel jellemezhetők, addig a 10–49 fős vállalatok körében +28, az 50–249 fős cégeket tekintve +41, a 250 fő fölötti nagyvállalatok esetében pedig +42 pontot mutat az indikátor. A 250 fő fölötti nagyvállalatok esetében 17, az 50–249 fős kategóriában pedig 2 ponttal csökkent a mutató értéke 2021 októberéhez viszonyítva, a 10 fő alatti mikrovállalkozások esetén viszont 7, a 10–49 fős cégek között pedig 1 ponttal emelkedett.
Munkaerő-kereslet
A vállalkozások a következő fél évben kisebb mértékű munkaerő-keresletre számítanak: az egyenlegmutató +12 ponton áll, vagyis 7 ponttal alacsonyabb 2021 októberéhez viszonyítva.
Ez a koronavírus-járvány visszaszorulását követően ismét felerősödő munkaerő-hiányos piaci helyzet enyhülésére utal
– állapítja meg a kutatás, hozzátéve, hogy az összes vizsgált vállalati kategóriában még mindig többségben vannak a következő fél év folyamán létszámbővítést tervező cégek, ugyanakkor jelentős különbség van a kategóriák között ennek mértékét illetően.
