Nem változott az első becsléshez képest a mutató, azaz a bruttó hazai termék volumene Magyarországon az I. negyedévben 8,2 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához viszonyítva.

A szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint a gazdaság teljesítménye az előző negyedévhez mérten 2,1, az előző év azonos időszakához képest 8,0 százalékkal emelkedett – közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

2022.04.22. Gyula Éttermek helyzete illusztráció képen Szlancsik Zsolt felszolgáló Fotó: Bencsik Ádám BÁ Békés Megyei Hírlap
Fotó: Bencsik Ádám / Békés Megyei Hírlap

Az ipar teljesítménye 4,9, ezen belül a feldolgozóiparé 4,6 százalékkal bővült az előző év azonos időszakához mérten, a feldolgozóipari ágazatok közül a legnagyobb mértékben a fémfeldolgozási termék-, illetve az élelmiszergyártás növekedése járult hozzá az ipar bővüléséhez. Az építőipar hozzáadott értéke 18,3 százalékkal nőtt, a mezőgazdaságé viszont 3,9 százalékkal csökkent. A szolgáltatások bruttó hozzáadott értéke együttesen 9,9 százalékkal lett nagyobb.

A legerőteljesebb növekedés azokon a gazdasági területeken történt, amelyek egy évvel korábban – a járvány megfékezésére hozott korlátozásokkal összefüggésben – a leginkább visszaestek:

az alacsony bázishoz képest a szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás teljesítménye (80,8), a szállítás, raktározásé (20,4), a művészet, szórakoztatás, szabadidő, egyéb szolgáltatásé 14,8 százalékkal emelkedett. Szintén az alacsony bázishoz képest nőtt 13,8 százalékkal a szakmai, tudományos, műszaki és adminisztratív tevékenység hozzáadott értéke.

Olyan szolgáltató szektorok is számottevően bővültek, amelyek teljesítménye 2021 első negyedévében is magas szinten volt:

az infokommunikációban 11,6, a kereskedelemben 9,4, a pénzügyi, biztosítási tevékenységben 6,3 százalékos növekedés történt. A közigazgatás hozzáadott értéke 0,9, a humánegészségügyi, szociális ellátásé 8,9, az oktatásé 2,9 százalékkal volt nagyobb az előző év azonos időszakinál. A bruttó hazai termék növekedéséhez a szolgáltatások 5,3, az építőipar 0,6, az ipar 1,2 százalékponttal járult hozzá. A szolgáltatásokon belül leginkább a a gépjárműjavítás, a szálláshely-szolgáltatás, a vendéglátás növelte a GDP-t (1,4 százalékponttal). 

A háztartások tényleges fogyasztása 11,5 százalékkal emelkedett az előző év azonos időszakához képest.

A tényleges fogyasztás összetevői között legnagyobb arányt képviselő háztartások fogyasztási kiadása 14,1 százalékkal nőtt.

A hazai fogyasztási kiadások volumene a szolgáltatások körében 23,3, a féltartós termékek körében 23,2, a tartós termékeknél 14,7, a nem tartósaknál 4,6 százalékkal növekedett. A kormányzattól kapott természetbeni társadalmi juttatások volumene 1,9, a közösségi fogyasztásé 6,4 százalékkal lett nagyobb. A fenti folyamatok eredményeként a végső fogyasztás 10,6 százalékkal nőtt.

Óriási meglepetés a növekedésben

A VG elemzői konszenzusát is túlszárnyalta a legfrissebb GDP-adat, hiszen a 2021 végi 7,1 százalékos mutató után 7,5 százalékos növekedést jósolt az első negyedévre vonatkozóan

A bruttó állóeszköz-felhalmozás az I. negyedévben 13,2 százalékkal bővült az előző év azonos időszakához képest, az építési beruházások volumene nagyobb mértékben nőtt, mint a gép- és berendezésberuházásoké. A beruházásokból legnagyobb arányban részesülő nemzetgazdasági ágak közül a feldolgozóiparban és az ingatlanügyletek esetén jelentősen emelkedett, míg a kereskedelem esetén visszaesett a fejlesztések volumene. A bruttó felhalmozás az egy évvel korábbihoz képest 17,6 százalékkal nőtt, míg a fogyasztási és felhalmozási folyamatok révén a belföldi felhasználás az I. negyedévben összességében 11,5 százalékkal bővült.

A nemzetgazdaság külkereskedelmi forgalmában – folyó áron – 474 milliárd forintos passzívum keletkezett.

Az volumene (8,3 százalék) nagyobb mértékben bővült, mint az exporté (5,2). Az áruforgalomban a behozatal 7,1, a kivitel 2,0 százalékkal nagyobb lett az egy évvel korábbinál. A nemzetgazdaság külkereskedelmi forgalmán belül a szolgáltatások (beleértve a turizmust is) exportja 23,1, importja 15,5 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest. A növekedéshez a végső fogyasztás 7,7, a bruttó felhalmozás 3,0 százalékponttal járult hozzá. A külkereskedelmi forgalom egyenlege összességében 2,6 százalékponttal visszafogta a gazdasági teljesítményt.

A KSH végezetül megállapította, hogy 2022 első negyedévében az előző negyedévhez képest szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok alapján a gazdaság teljesítménye 2,1 százalékkal növekedett.