BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Most kiderült, egyáltalán nem volt olyan rossz a magyar vagyonnyilatkozati rendszer: lazább európai szabályok jöhetnek

A közhiedelemmel ellentétben kifejezetten szigorúnak számít európai viszonylatban a még érvényben lévő vagyonnyilatkozati rendszer. Közkívánságra most lazább szabályok lehetnek.

Bevezetnék a kormánypártok Magyarországon is az Európai Parlament (EP) vagyonnyilatkozati rendszerét, amely lényegében megegyezik a német szabályokkal – közölte Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője. 

A politikus a döntést azzal indokolta, hogy hosszú ideje sok bírálat éri a magyar vagyonnyilatkozati rendszert, „ezért függetlenül attól, hogy ezek megalapozottak, vagy sem, érdemes változtatni”. Ezzel kívánják elejét venni a brüsszeli kritikáknak is, ezért az EP-ben használt szabályokat szóról szóra beépítenék a magyar jogba. 

Kövér László, az Országgyűlés titkos szavazással megválasztott elnöke esküt tesz az Országgyűlés alakuló ülésén a Parlamentben 2022. május 2-án. Az egyedüli jelöltre érvényes szavazatot 183 képviselő adott le, közülük 170-en igennel, 13-an nemmel szavaztak. A patkó első sorában Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes és Orbán Viktor miniszterelnök (középen, b-j).
MTI/Illyés Tibor
Fotó: Illyés Tibor / MTI

Ugyanezt a rendszert használják például Németországban is, így talán – legalább ezen a területen – elkerülhetők a nemzetközi viták

– tette hozzá Kocsis Máté. Jelezte azt is, hogy a módosításhoz benyújtott törvényjavaslat az országgyűlési képviselőkre és a rájuk vonatkozó törvény alapján meghatározott vagyonnyilatkozat-tevőkre vonatkozik, de még az idei évben minden egyéb, külön ágazati jogszabályban felsorolt vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség alá eső személy (például polgármesterek és önkormányzati képviselők) esetében megalkotják ugyanezeket a szabályokat.

Vallottak a politikusok a legfrissebb vagyoni helyzetükről

Lejárt a határidő, több honatya először nyilatkozott a pénzügyeiről.

Fontos jelezni ugyanakkor, hogy a korábbi, még érvényben lévő magyar vagyonnyilatkozati kötelezettségek – annak ellenére, hogy sok kritika érte őket – a közhiedelemmel ellentétben kifejezetten szigorúak voltak európai viszonylatban.

A jövőben ugyanis a nyilatkozónak nem kell számot adnia sem az ingóságairól, sem a tulajdonában lévő ingatlanokról, illetve megtakarításairól, de például a közeli hozzátartozójának jövedelméről sem.

Ehelyett a törvényjavaslat öt jövedelmi kategóriát állítana fel, amelyekben a pontos összeget nem kell feltüntetni: az első sávban bruttó 100 és 200 ezer forint, a másodikban 200 és 500 ezer forint, a harmadikban pedig bruttó 500 ezer és 1 millió forint közötti jövedelmet kell bevallani. Aki bruttó 1 millió forint feletti jövedelemre tesz szert, annak elég lesz beikszelni a 4-es kategóriát, a legmagasabb 5-ös sávba pedig azok fognak esni, akik bruttó 5 millió forint felett keresnek.


 

 

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.