Bevezetnék a kormánypártok Magyarországon is az Európai Parlament (EP) vagyonnyilatkozati rendszerét, amely lényegében megegyezik a német szabályokkal – közölte Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője. 

A politikus a döntést azzal indokolta, hogy hosszú ideje sok bírálat éri a magyar vagyonnyilatkozati rendszert, „ezért függetlenül attól, hogy ezek megalapozottak, vagy sem, érdemes változtatni”. Ezzel kívánják elejét venni a brüsszeli kritikáknak is, ezért az EP-ben használt szabályokat szóról szóra beépítenék a magyar jogba. 

Kövér László, az Országgyűlés titkos szavazással megválasztott elnöke esküt tesz az Országgyűlés alakuló ülésén a Parlamentben 2022. május 2-án. Az egyedüli jelöltre érvényes szavazatot 183 képviselő adott le, közülük 170-en igennel, 13-an nemmel szavaztak. A patkó első sorában Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes és Orbán Viktor miniszterelnök (középen, b-j).
MTI/Illyés Tibor
Fotó: Illyés Tibor / MTI

Ugyanezt a rendszert használják például Németországban is, így talán – legalább ezen a területen – elkerülhetők a nemzetközi viták

– tette hozzá Kocsis Máté. Jelezte azt is, hogy a módosításhoz benyújtott törvényjavaslat az országgyűlési képviselőkre és a rájuk vonatkozó törvény alapján meghatározott vagyonnyilatkozat-tevőkre vonatkozik, de még az idei évben minden egyéb, külön ágazati jogszabályban felsorolt vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség alá eső személy (például polgármesterek és önkormányzati képviselők) esetében megalkotják ugyanezeket a szabályokat.

Vallottak a politikusok a legfrissebb vagyoni helyzetükről

Lejárt a határidő, több honatya először nyilatkozott a pénzügyeiről.

Fontos jelezni ugyanakkor, hogy a korábbi, még érvényben lévő magyar vagyonnyilatkozati kötelezettségek – annak ellenére, hogy sok kritika érte őket – a közhiedelemmel ellentétben kifejezetten szigorúak voltak európai viszonylatban.

A jövőben ugyanis a nyilatkozónak nem kell számot adnia sem az ingóságairól, sem a tulajdonában lévő ingatlanokról, illetve megtakarításairól, de például a közeli hozzátartozójának jövedelméről sem.

Ehelyett a törvényjavaslat öt jövedelmi kategóriát állítana fel, amelyekben a pontos összeget nem kell feltüntetni: az első sávban bruttó 100 és 200 ezer forint, a másodikban 200 és 500 ezer forint, a harmadikban pedig bruttó 500 ezer és 1 millió forint közötti jövedelmet kell bevallani. Aki bruttó 1 millió forint feletti jövedelemre tesz szert, annak elég lesz beikszelni a 4-es kategóriát, a legmagasabb 5-ös sávba pedig azok fognak esni, akik bruttó 5 millió forint felett keresnek.