A szomszédban zajló háború és a veszélyhelyzetben bevezetett rendkívüli intézkedések átírták az idei makrogazdasági pályát, nagy a bizonytalanság az év hátralévő részére vonatkozóan.

Az inflációs nyomás erős marad, és 9 százalék felett lesz az átlagos szintje,

a GDP-növekedés üteme pedig ugyan lassul, de így is 4 százalék körül alakulhat – közölték a CIB Bank elemzői, akik kiemelték, a magyar gazdaságpolitika számára a fő feladat az egyensúly helyreállítása lesz.

2020.05.06. Budapest Koronavírus-járvány CIB Bank Fotó: Bach Máté (BPM) Magyar Nemzet
Fotó: Bach Máté / Magyar Nemzet

A 8,2 százalékos I. negyedéves bővülésről megjegyezték, a háború egyelőre csak minimálisan hatott az aktivitásra, miközben a kormányzati transzferek nagy lökést adtak a fogyasztásnak. Az erős évkezdet támaszt jelenthet, de ez az ütem a szakértők szerint nem fenntartható. Hozzátették, bár a háztartások fogyasztása mérséklődhet, az év egészét nézve ez a tétel lehet a növekedés legfőbb motorja.

Elhúzódó, de nem eszkalálódó háborúval, tartósan magas energiahordozó- és nyersanyag-árakkal kalkulálunk. A jogállamisági eljárásnál arra számítunk, hogy az Európai Unió és a magyar kormány kompromisszumra jut, és a források akár már az idén, de nagyobb arányban jövőre újra rendelkezésre állnak. A bejelentett költségvetési kiigazító lépések pedig a csökkenő állami beruházásokon keresztül fékezik a növekedést

– mondta Trippon Mariann.

A CIB Bank vezető elemzője szerint a gazdaságot egy hosszabb távon is fenntartható, kiegyensúlyozottabb, tehát nem a belső kereslet által hajtott növekedési pályára kell visszaterelni. Az inflációval kapcsolatban hozzátette, a háború, a kínai zéró Covid-politika és a világpiaci energiaárak miatt minimális az esélye annak, hogy a pénzromlás üteme 2022-ben érdemben mérséklődjön.

A nyári hónapokban jó eséllyel 10 százalék feletti árindexet láthatunk, az éves átlagos infláció pedig meghaladhatja a 9,5 százalékot. Az árstopok nélkül akár 15-16 százalékos is lehetne ez a mutató, az intézkedés kivezetésére 2022-ben nem számítunk. A jövő év közepétől érdemi csökkenést várunk, de így is 4 százalék feletti értéket

– árulta el Trippon Mariann.

A pénzintézet elemzői 7,5–8,5 százaléknál tetőző irányadó rátával számolnak, és csak 2023 második-harmadik negyedévében várnak kamatcsökkentést a Magyar Nemzeti Banktól. Úgy vélik, a világjárvány és a háború előtti alacsony kamatkörnyezet már nem is tér vissza a közeljövőben. Megjegyezték, a jegybank kamatemelési ciklusa eddig nem járt érdemi forinterősítő hatással, a hazai fizetőeszköz alulteljesített a régiós társaihoz képest, és

az év további részében 365–385 között ingadozó euró/forint keresztárfolyamra számítanak.

Trippon Mariann szerint a gyenge forint a gazdaság megítélésére és nem a teljesítményére vonatkozik, hiszen az elmúlt hetek fejleményei alapján erősödnie kellene a fizetőeszköznek. A piac a gazdasági problémákra például kapott válaszokat a kormánytól, a kiigazító intézkedésekkel tartani kívánja a hiánycélt az idén és jövőre is, és az olajembargó esetében is a kivételezettek közé került Magyarország.