A szomszédban dúló háború miatt nehéz megbecsülni a makrogazdasági pályát, ám a VG által megkérdezett szakértők egyetértenek abban, hogy ha nem történik totálisan váratlan fordulat, az általános forgalmi adóból származó bevételek az idén és jövőre is minden rekordot megdöntenek Magyarországon.

A Magyar Államkincstár adatai alapján

az áfából 2022-ben remélt 5487,1 milliárd forintból az év első négy hónapjában 40,9 százalékot már realizált a központi költségvetés,

és bár a következő hónapokban a belső fogyasztás lassulhat, az infláció növekedése és a felpörgő turizmus hatására szinte elképzelhetetlen, hogy ne teljesítsen felül ez a szegmens. Tavaly a várt 5035 milliárd forint helyett 5397 milliárd folyt be a büdzsébe, ehhez képest 2023 első négy hónapjában 26,8 százalékkal emelkedtek az áfabevételek, igaz, érdemes hozzátenni, hogy a bázisidőszakban sok szolgáltatás elérhetetlen volt a koronavírus miatti korlátozások következtében.

Fotó: Kallus György

Suppan Gergely, a Magyar Bankholding vezető elemzője a jelenlegi viszonyok mellett reálisnak tartja, hogy éves alapon is a tavalyinál 25 százalékkal magasabb áfabevétellel gazdálkodhasson a kormány, ez pedig konkrétan azt jelentené, hogy

a tervezett 5487 milliárd forint helyett 6746 milliárd folyna be, tehát 1200 milliárddal több a vártnál.

„Ha a tervezetet nézzük, csupán 90 milliárd forinttal több áfa érkezne be az idén, mint tavaly, ami nyilván nem reális forgatókönyv” – szögezte le a szakember, aki felhívta a figyelmet arra is, hogy a gazdálkodó szervezetek befizetései szintén erősíthetik a költségvetést, hiszen már az év első harmadában megvalósult az előirányzat 37 százaléka, itt is jelentős, 4–5 százalékos túlteljesítés várható.

Miért kellene aggódni a költségvetés miatt?

– tette fel a kérdést, és már nem először jelentette ki a VG megkeresésére, hogy a kormány talán túlságosan is szigorú volt a büdzsével. Ő úgy számol, hogy mivel az európai uniós projektek előfinanszírozása és a gyermeket nevelő szülőknek visszautalt személyi jövedelemadó sem terheli az ESA-hiányt, ezektől megtisztítva a deficit alig éri el a 700 milliárd forintot. Suppan Gergely megjegyezte, az elszabaduló energiaárak miatt a rezsicsökkentés fenntartása, illetve az emelkedő kamatkörnyezet okozhat problémát, de

az extraprofitadóval növelt bevételekkel és az állami kiadások csökkentésével a tervezett 4,9 százalék helyett 4-hez közeli lehet majd a hiány.

A Pénzügyminisztérium a jövő évi költségvetési törvényjavaslatban már 30 százalékkal magasabb áfabevétellel, 7061 milliárd forinttal számol, de a bankholding elemzője ezzel kapcsolatban hozzátette, ha az idén teljesíthető 6746 milliárddal kalkulálunk, akkor máris csupán 5 százalék a különbség, ami még lassuló gazdasági növekedés mellett is túlszárnyalható. Suppan Gergely többször mondta már azt, hogy a kabinet alábecsüli az áfabevételeket, igaz, a 2022-es számításokat még tavaly tavasszal, a 2021-es bázisra építve készítette el, jóval alacsonyabb növekedést és adóbevételeket várva.

Regős Gábor, a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. makrogazdasági üzletágának vezetője is megerősítette, hogy az általános forgalmi adóból származó bevétel szárnyalásában nagy szerepe van a kiskereskedelmi forgalom 11,8 százalékos bővülésének és a 8,6-es inflációnak, bár azt rögtön hangsúlyozta, hogy az első négyhavi áfabevételek tulajdonképpen a december–márciusi időszak fogyasztása után keletkeznek.

Tekintettel arra, hogy a 2022-es előirányzat kialakítása óta mind az infláció jelentősen magasabban alakult, mind a fogyasztási pálya nagymértékben feljebb került a 2021-es kedvezőbb növekedés, az idei béremelkedések és kormányzati transzferek miatt, így az áfabevételek felülteljesítése teljesen biztosra vehető

– mondta Regős Gábor. A benzinturizmus az áfabevételek növekedésének az év elején további löketet adott, ennek kiesése pedig némileg mérsékelheti a dinamikát – tette hozzá.

A jövő évi tervekről közölte, az áfabevételek közel 30 százalékos bővülése első ránézésre jelentősnek tűnik, a makropálya önmagában csak mintegy 10 százalékot indokolna, ugyanakkor figyelembe kell venni a fent említett jelentős felülteljesítést, részben a 2021-es kedvezőbb értékek, részben a 2022-es nagyobb fogyasztás és magasabb infláció miatt. Ez a szakember mostani várakozásai alapján további mintegy 13 százalékos növekedést eredményez, tehát a jövő évi adatban a korábbi alulbecslés korrekciója jelenik meg.