A tartós szárazság miatti vízhiány veszélyezteti Törökország idegenforgalmát, ami az ország egyik fontos bevételi forrása. Az egyik legnépszerűbb turistacélpont, Izmir környékén olyan súlyossá vált a helyzet, hogy a hatóságok napi tíz órára korlátozták az ivóvízellátást, magában Törökország 3. legnagyobb városában pedig napi hat órára.
A környéket ellátó víztározó szinte teljesen száraz, a maximális vízmennyiségnek csupán 3 százaléka maradt a medencében.
Az elsődleges ok a szárazság, ami csak rosszabb lesz: klímaszakértők szerint a Földközi-tenger medencéjében a következő évtizedekben jelentősen zuhan majd a csapadékmennyiség,
a globális felmelegedés következtében gyakoribbak és súlyosabbak lesznek az aszályok.
A helyiek szerint a másik ok a turizmus. „A medencék vize elpárolog a melegben, a szállodákban naponta mossák a vendégek törülközőit, a turisták meg minden nap akár háromszor-ötször is lezuhanyoznak. Micsoda pazarlás” – dohogott az AFP francia hírügynökség tudósítójának egy ottani lakos.
A helyzet illusztrálására elmondta, hogy a szülei idejében még 8-10 méteres mélységből kellett csak felhúzni a vizet a kútból – most 170 méterig kell lemenni.
Törökországnak ezen a részén tavaly ősz óta szinte alig esett eső, és egyes szakértők szerint az ország területének 88 százalékát fenyegeti az elsivatagosodás. A múlt héten a mecsetekben már esőért imádkoztak, miközben júliusban országszerte sorra dőltek meg a hőségrekordok,
50,5 Celsius-fokig felkúszott a hőmérő higanyszála.
A helyzetet azonban valóban rontják a turisták, akik „kétszer-háromszor több” vizet fogyasztanak, mint a helyiek. Selma Akdogan, az izmiri környezetvédelmi hivatal munkatársa azért sürgeti a hatóságokat, hogy a szállodákkal tengervízzel töltessék fel az úszómedencéket, és gyep helyett kevésbé vízigényes növényeket telepítsenek a kertekbe.
A turizmus azonban kulcsfontosságú az ország gazdasága számára. Tavaly 62,23 millió külföldi látogatott az országba, 9 százalékkal több az előző évinél, amivel megelőzték Olaszországot és 4. helyen végeztek a világrangsorban
Az ágazat 61,1 milliárd dolláros bevételt termelt, 8,3 százalékkal többet a 2023-asnál.
Az ország azonban egyre drágább, ezért az év első öt hónapjában – igaz, a nyári turistaszezon előtt – 0,15 százalékkal kevesebb turista érkezett. Az ágazat azonban „óvatosan optimista”, arra számítanak, hogy a júliustól szeptemberig tartó csúcsszezonnak köszönhetően idén elérik a 65 millió látogatót, és 64 milliárd dollárnyi bevételt termelnek.
A cél elérés érdekében a luxusszállodák tulajdonosai hallani sem akarnak arról, hogy spóroljanak a vízzel a turisták rovására. Orhan Belge, egy 253 szobás hotel tulajdonosa, a helyi szállodaszövetség vezetője szerint a megoldást elsősorban a sótalanításnak kell jelentenie.
Ez azonban drága és energiaigényes folyamat, bár sok térségbeli szálloda használja.
A kisebb hotelek tulajdonosait jobban aggasztja a vízhiány, és attól félnek, hogy a korlátozásokról szóló hírek eljutnak külföldre is, és elriasztják a potenciális vendégeket.
Vannak olyan helyek, ahol már érződik ez a hatás: az eddig telt ház helyett augusztus elején már csak 80 százalékos volt a szobák kihasználtsága, a hónap többi részére pedig nincsenek is foglalásaik.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.