Varga Mihály pénzügyminiszter ma nyújtja be a jövő évi költségvetési törvényjavaslatot Kövér Lászlónak, az Országgyűlés elnökének. A dokumentum elemzése után a Költségvetési Tanácsnak (KT) a hitelességére és a végrehajthatóságára nézve nincsenek olyan alapvető ellenvetései, amelyek indokolnák az egyet nem értést.

A KT megállapítja, hogy a tervezet 4,1 százalékos gazdasági növekedéssel számol a rekordmagas foglalkoztatás további emelkedése, a keresetek gyors ütemű bővülése, a háztartások fogyasztása, valamint a termelékenység javítása révén. Megítélése szerint a várt növekedés megvalósulhat, ha a járvány nem tér vissza, ha a háborús konfliktus hatásai a tervezés készítésekor megismert sávban maradnak, illetve ha elkerülhető a külkereskedelmi mérleg további romlása.

KÖVÉR László; VARGA Mihály
Fotó: Koszticsák Szilárd

 

Elérhető a tervezett hiánycél

A testület támogatja a GDP-arányos államadósság és hiány csökkentésére irányuló törekvést. Pozitívan értékeli azt az elgondolást, hogy a bevételi oldalon a kormány a teherviselő képességhez igazítja az adókat, a lakossági, illetve a munkát terhelő járulékokat nem emeli. A KT úgy látja, az egyensúly megteremtésében jelentős súlyt képviselnek a bevételoldali intézkedések – különösen az extraprofitadók révén –, miközben a kiadásoldali lépések tartósabban és hatékonyabban járulhatnak hozzá az egyensúly javulásához. Ez utóbbi végrehajtása – a családok jövedelmének csökkentése nélkül – feltétlenül szükséges a stabilizációhoz.

A KT azt is helyes lépésnek tekinti, hogy 2023-ban a kormányzati szektor eredményszemléletű (ESA) hiánya 3,5, míg az államháztartás pénzforgalmi hiánya 3,3 százalékra mérséklődik.

A költségvetési hiánycél elérhető, ha a tervezett makrogazdasági pálya megvalósul, illetve az adóváltozásokat és a kiadások csökkentését részletesen kidolgozzák, majd végrehajtják. A tanács ugyan tudomásul veszi, hogy a 3 százalékot meghaladó államháztartási hiányt az EU-s és a hazai szabályok 2023-ra is lehetővé teszik, mégis szorgalmazza a 3 százalékos hiány mielőbbi elérését, ha azt a gazdasági körülmények megengedik.

A KT szerint a tervezetben a bevételi és kiadási előirányzatok összhangban vannak a 2022. évre várható, valamint a 2023-ra tervezett makrogazdasági és államháztartási folyamatokkal.

Lassulhat a fogyasztóiár-emelkedés üteme

A kormány a 2023. évi költségvetés tervezése során a 2022-es 4,7 százalékos növekedési várakozását arra alapozta, hogy az előző évihez képest a háztartások fogyasztási volumene 5,9, a bruttó állóeszköz-felhalmozás 2,7 százalékkal nő. A foglalkoztatottak száma az előző évivel azonos mértékben, 0,7 százalékkal emelkedik, ugyanakkor a közszférában 3,3-es létszámcsökkenés várható. Idén a bruttó átlagkereset 16,7 százalékkal nőhet. A törvénytervezet 8,9 százalékos fogyasztóiár-emelkedéssel számol 2022-ben, ami jelentősen meghaladja a 2021. évi 5,1-et.

A jövő évi költségvetés további 0,3 százalékos emelkedéssel számol a foglalkoztatottaknál, a munkatermelékenység pedig 3,8 százalékkal javulhat. A következő évben 10,2 százalékkal tovább nőhet a bruttó átlagkereset, míg a külkereskedelemben a világgazdaságban zajló változások, a termelési folyamatot akadályozó elemek, az energiaválság és a szankciós politika hatása következtében az export és az import bővülése mindössze 5,9, illetve 5,5 százalékos lehet.

A tervezet alapján a fogyasztóiár-emelkedés üteme a kormányzati és jegybanki lépéseknek, valamint a bázishatásoknak köszönhetően várhatóan lassul, és éves átlaga 5,2 százalék lesz.

Reális a 7000 milliárdos áfabevétel

A központi alrendszer összes – nem konszolidált – bevételi előirányzata 30 913 milliárd forint, amely a 2022. évi előirányzatnál 21,7 százalékkal magasabb. A gazdálkodó szervezetek befizetéseinek előirányzata 2990,9 milliárd forint, amelyből kiemelkedő nagyságrendet a társasági adóból származó bevétel képvisel, az előirányzata 792 milliárd. A kisvállalati adó 2023. évi előirányzata (165,9 milliárd forint) az idén várható teljesítéshez viszonyítva 25 milliárddal nő, a kisadózók tételes adójának bevételi előirányzata (226,8 milliárd) pedig mindössze 5 százalékkal emelkedik. Itt érdemes megjegyezni, hogy az utóbbi adónemet várhatóan átalakítják, az egyeztetések már megkezdődtek.

Több adónemnél a kormány ideiglenes bevételnövelő intézkedéseket jelentett be 2022-re és 2023-ra vonatkozóan. A bányajáradék előirányzata (240 milliárd forint) az intézkedéscsomag hatására a 2022. évi várható teljesítéshez viszonyítva több mint háromszorosára emelkedik. Az energiaellátók jövedelemadójának előirányzata (242,3 milliárd forint) több mint négyszeres, a pénzügyi szervezetek különadója címén pedig 337,9 milliárd befizetés érkezhet az államkincstárba, amely közel ötszöröse a 2022. évi várható teljesítésnek. A kiskereskedelmi adó előirányzata (172,7 milliárd forint) 84,5 százalékkal lehet magasabb a felső két adókulcs emelkedésnek köszönhetően.

A fogyasztáshoz kapcsolt adók előirányzata 9210,2 milliárd forint, 17,3 százalékkal lépi túl az idei évi várható teljesítést.

Ezek súlyát jelzi, hogy az e forrásból származó pénzek fedik le a központi alrendszer bevételeinek közel 30 százalékát.

Az általános forgalmi adó előirányzata (7061,4 milliárd forint) 15,2 százalékkal haladja meg az idei várható teljesítést, ennek realitását a KT megjegyzése szerint a foglalkoztatás, a kereslet, valamint a fogyasztás további bővülése adja. A jövedéki adó előirányzata (1458,9 milliárd forint) 208 milliárddal lehet több a 2022. évi várhatónál, ezzel kapcsolatban a KT hozzáfűzte, hátterében uniós adóharmonizációs kötelezettség (adóemelés) áll. A tranzakciós illeték előirányzata (323,5 milliárd forint) 33,4 százalékkal lépi túl az előző évi várható teljesítést, míg a légitársaságok adója új kötelezettségként 30 milliárdnyi bevételt jelenthet.

Visszaesnek a beruházási kiadások

A lakosság befizetéseinek előirányzata 4168,2 milliárd forint, 42,5 százalékkal múlja felül az előző évi várható teljesítést. A személyi jövedelemadó a legnagyobb súlyú bevétel, amelynek előirányzata (3733,7 milliárd forint) 44,1 százalékkal nőtt, ebben

meghatározó szerepe van a foglalkoztatás folyamatos bővülésének, a magas keresetkiáramlásnak, valamint annak, hogy az idei pénzforgalmi bázist jelentősen mérsékelte a családi adó-visszatérítés.

Az illetékbevételek előirányzata 261,3 milliárd forint, amely 8,9 százalékkal több az előző évi várhatónál, ennek hátterében az ingatlanforgalom (főként a nagy értékűeké) további bővülése s ezzel együtt az illetékalapok megugrása áll. A Nemzeti Földalapnál a kormány 300 milliárd forint összegben számol ingatlanértékesítésből származó bevétellel, amelynek részletei nem ismertek.

A tervezet szerint az államháztartás központi alrendszerének összes – nem konszolidált – kiadási előirányzata 33265,2 milliárd forint, a 2022. évi előirányzatnál 16,5 százalékkal nagyobb. Az összes kiadásból a központi alrendszeren belül a három nagy csoportot tekintve 2023-ban folyó célokra 80,7, hazai forrásból felhalmozási feladatokra 9,0, az európai uniós finanszírozású működési és fejlesztési kiadásokra 10,2 százalékot kívánnak költeni. Ugyanezen csoportok részesedése a 2022. évi költségvetésben 78,1, 10,5 és 11,4 százalék volt, tehát látszik a beruházási kiadások visszaesése.

A nyugdíj 5,2 százalékkal növekedhet

A jövő évi kiadások prioritásai között a rezsicsökkentés megőrzése, a családok támogatása és az idős emberek védelme áll. Jelentős szerepet kap a határvédelem és a menekültek megsegítése is.

Az elmúlt évekhez képest már nem kiemelt sem a járvány elleni védekezés, sem a gazdaság újraindítása, ugyanakkor a költségvetés – ha csökkenő mértékben is – biztosítja ezekre a területekre is a szükséges forrásokat. A költségvetés 2023-ban további 5,2 százalékos nyugdíjemeléssel számol, amely a rendszeres havi ellátáson felül a 13. havi nyugdíjra is érvényes, emellett fennmarad a nyugdíjprémium intézménye is.

Uniós forrásokból 2057,1 milliárd forintra számít a tervezet, míg az unió költségvetéséhez való hozzájárulás 597,3 milliárdot tehet ki. A KT az összegzésében külön is üdvözli, hogy a dokumentum, összhangban a pénzügyi stabilitás erősítésére és a költségvetési fegyelem fenntartására irányuló kormányzati törekvéssel,

a 2021-es 6,8 és a 2022-ben várható 4,9 százalékkal szemben 2023-ra 3,5-es GDP-arányos eredményszemléletű (ESA) hiánnyal számol. A testület ismét kiemelte: a cél megvalósítható, ha a gazdasági növekedésből származó többletbevételeket a költségvetés nem költi el.

Az államháztartás központi alrendszerének 2023-ra tervezett pénzforgalmi hiánya is erőteljesen mérséklődik: az előző évi előirányzatnál 800 milliárd forinttal lesz kevesebb, 2352,1 milliárd. Az államadósság-mutató ismét csökkenő pályára állt, és 2022 végére a törvénytervezet értelmében 76,1, majd 2023 végére 73,8 százalékra mérséklődik.