A járvány előtti évekhez képest is jelentős, több mint 10 százalékos béremelést hajtottak végre átlagosan a munkáltatók 2022-ben. A legtöbb helyen 9-10 százalék volt a jellemző, de bizonyos területeken nem voltak ritkák a 20 százalékhoz közeli emelések sem.

Az idén a minimálbér és a garantált bérminimum összege egyaránt mintegy 20 százalékkal nőtt. A jelentős emelés a munkavállalók nagy részét érintette közvetlenül vagy közvetve. A fizetésemelési szándékhoz hozzájárult a munkáltatói járulék, vagyis a szociális hozzájárulási idei mérséklése, valamint nagyobb részben a munkaerőhiány.

bértárgyalás állásinterjú Confident hr manager holding job interview in modern office with panoramic windows, attentive recruiter asking questions about resume to candidate, boss leader giving instructions to intern
Fotó: Shutterstock

Az év eleji bérfelzárkózással kapcsolatos optimizmust mára letörte a tíz százalék fölé ugró háborús infláció

A munkavállalók valós fogyasztói kosarának jelentős részét kitevő élelmiszerek ára ugyanakkor ennél jóval nagyobb mértékben nőtt, így a legtöbb alkalmazott a bruttó emelések ellenére kevesebbet tud vásárolni a fizetéséből.

Noha a munkavállalók többségénél valamekkora bérrendezésre sor került az idén, nem mindenhol sikerült megőrizni a fizetések reálértékét. Elsősorban a szellemi területeken és a magasan képzett munkavállalóknál az elmúlt években sem volt érdemi növelés.

Nem halasztható a béremelés

A vállalkozások nyitottak a szakszervezetek által kezdeményezett rendkívüli, évközi bértárgyalásra, és elismerik, hogy az év eleji emelést követően újabb korrekcióra van szükség a fogyasztói árak egyre gyorsabb növekedése miatt. 

Azokon a munkahelyeken kiemelten nyitottak a vezetők az évközi bérkorrekciókra, ahol a képzett munkaerő megtartása gyakorlatilag már az eredményes működés nélkülözhetetlen feltétele

– mondta a VG.hu megkeresésére Buzásné Putz Erzsébet.

A Mérnökök és Technikusok Szabad Szakszervezetének (MTSZSZ) az elnöke a tapasztalatokról elmondta, a munkavállalók többsége 9-10 százalékos bérrendezésben részesült az idén. Az árak emelkedését, vagyis a háztartások kiadását viszont minden bizonnyal tovább növelik a magasabb rezsitarifák. Így az első fél év végére arányaiban jóval kevesebb dolgozó tapasztalhat vásárlóerőben is érzékelhető béremelkedést.

bértárgyalás állásinterjú Construction worker in protective uniform shaking hands with businessman at construction site
Fotó: Shutterstock

A dolgozók kiadásainak növekedésére a munkáltatóknak is reagálniuk kell. Egyes vállalatok saját kezdeményezésből is korrigálják a fizetéseket, emiatt pedig sok cégnek kényszerből is emelnie kell. A bérköltség növekedése a termelési költségek emelkedésével együtt sok vállalkozásnál jelentős többletkiadást okoz, ugyanakkor tartaniuk kell a versenyt. 

Ha a munkavállalók értesülnek róla, hogy egy azonos területen működő cég fizetést emel a közelben, akkor szinte azonnal készek a munkahelyváltásra. A munkavállalókért folytatott versenyben az a cég, amelyik bérezésben lemarad, gyakorlatilag behozhatatlan versenyhátrányba kerül a piacon – emelte ki az MTSZSZ elnöke.

A képzett munkaerőn spórolnak

Buzásné Putz Erzsébet azt is elmondta, a munkáltatók nem mindenhol törődnek a beosztottak kiadásainak emelkedésével. Elsősorban a szellemi munkakörökben és a magasan képzett munkaerőt foglalkoztatóknál az elmúlt években jóval kisebb volt a bérek emelése, mint a fizikai területeken. Az elnök szerint 

a munkaerőhiány a szellemi a területeken kevésbé jelent nyomást a cégekre, sok munkáltató inkább elengedi akár a legjobbnak tartott munkavállalóit is. Az idén sem volt jellemző a tíz százalékot elérő béremelés. 

A szakszervezeti vezető elmondta, a foglalkoztatók a legfeljebb 4-6 százalékos fizetéskorrekció mellett azzal érvelnek, hogy a magasabb keresetek miatt ez az emelés nettó összegben jóval magasabb, mint az alacsonyabb keresetű munkakörökben. Ez ugyanakkor nem elfogadható érv, mivel az árak növekedése a magasabb keresetűeket is érzékenyen érinti. Buzásné Putz Erzsébet hozzátette: 

a szellemi területeken jellemző, hogy az elmúlt években is elmaradt a fizetések emelése, így az érintettek bérének érdemben csökkent a vásárlóereje. A fizikai és a szellemi munkakörökben kialakult bérezési gyakorlatok tehát egyre komolyabb aránytalanságot mutatnak.

Még nem érzékelhető a közelgő válság

A hazai és nemzetközi felmérések egybehangzóan azt mutatják, hogy az egyre többet emlegetett gazdasági válság, valamint az attól való félelem még nem érezteti a hatását a munkaerőpiacon. Továbbra is jelentős a munkaerőhiány jó néhány területen, és az áremelkedések, vagyis a termelési költségek emelkedését egyelőre nem ellensúlyozzák a bérköltségek lefaragásával a versenyszféra szereplői.

A Magyar Nemzeti Bank várakozásai is azt támasztják alá, hogy az idén a két számjegyű mellett is nő a keresetek reálértéke. A jegybank 11–12,6 százalékos inflációt vár 2022 egészére, míg a bruttó átlagbérek növekedését 13,2-13,8 százalék körülire teszi a versenyszférában.

Inflációkövető bérrendezés az Audinál

Megállapodott az Audi Hungária Független Szakszervezet a cég vezetésével az inflációkövető alapbéremelésről. Ennek értelmében további 9 százalék alapfizetés-emelésre számíthatnak a munkavállalók 2022. július 1-jei hatállyal. Ez a 2022. április 1-jei 58 ezer forintos, 3 százalék inflációkövetést tartalmazó alapbérnöveléssel együtt 12 százalékos inflációkövető alapbér-kompenzációt jelent.