Gyorsan leértékelődnek a pihenő pénzek

Majdnem pontosan egytizedével – 9,8 százalékkal – emelkedett a márciusig számolt egy év alatt a háztartások pénzügyi eszközeinek állománya, meghaladva a 77 400 milliárd forintot – derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) adataiból. A csaknem 10 százalékos emelkedés és az új állományi rekord értékét azonban jelentősen rontja az elmúlt hónapokban trendszerűen emelkedő

Az igazán nagy gondot az jelenti, hogy a magyar háztartások megtakarításainak szerkezete még mindig messze áll az ideálistól, hiszen még mindig magas a „pihenő” – tehát be nem fektetett – eszközök aránya. Az MNB statisztikái szerint a lakosságnál lévő készpénz állománya az első negyedévben már meghaladta a 6900 milliárd forintot, amely erőteljes, 12,6 százalékos emelkedést tükröz az egy évvel korábbi mennyiséghez viszonyítva. Ennek alapján a készpénz súlya már közelíti a 9 százalékot a háztartások portfóliójában, miközben egy évvel korábban még 8,7, 2018 elején pedig 8,3 százalék volt. 

A folyószámlákon lekötés nélkül tartott betéteknél hasonló a trend: az első negyedévi 10 469,8 milliárd forintos állomány 14,5 százalékkal volt magasabb az egy évvel korábbinál. 

Ezzel a folyószámlabetétek a pénzügyi eszközöknek már a 18,6 százalékát adták márciusban, szemben az egy évvel korábbi 17,9-del. (Azt ugyanakkor fontos megjegyezni, hogy a háztartások pénzügyi eszközeinek idei első negyedévi alakulását nagyban befolyásolták az év eleji extra juttatások is, ezek jelentős részét a számláin pihentette a lakosság.)

Mindezek alapján a be nem fektetett pénzek (a készpénz és a folyószámlabetétek) aránya az első negyedévben közelítette a 22,5 százalékot a teljes pénzügyi portfólióban, miközben a múlt év azonos időszakában még 21,7 százaléknál járt ez az arány, 2018 elején pedig bőven 20 százalék alatt maradt. A be nem fektetett pénzeket pedig különösen érzékenyen érinti az erősödő infláció, hiszen a nélkülözhető, de készpénzben vagy lekötetlenül a folyószámlákon tartott megtakarítások értéke az idő előrehaladtával egyre nagyobb mértékben csökken.

Az infláció pihenő pénzekre gyakorolt, különösen kedvezőtlen hatásaira hívta fel a figyelmet a Blochamps Capital napokban megjelent elemzése is. 

A 420 forint közeli euróárfolyam, az elszálló infláció és a folyamatosan emelkedő kamatok miatt minden eddiginél fontosabb diverzifikálni, azaz többféle pénzügyi termékben tartani pénzünket, devizanemek, befektetési eszközök szerinti vagy akár földrajzi diverzifikálást alkalmazva

– mondta Karagich István, a pénzügyi tanácsadó és business intelligence cég vezetője.

Karagich István szerint még az inflációkövető állampapírok sem tűnnek késői befektetésnek, hiszen a másodpiaci hozamemelkedés után az öt-hat év hátralévő futamidővel bíró papírok jelenleg például 8 százalék feletti éves kamattal érhetők el. „A pénzügyi tudatosság és a megalapozott szakmai információk beszerzése kulcsfontosságú a következő időszakban. Minden eddiginél nagyobb jelentősége lesz, hogy ki milyen tanácsadókra hallgat. Nem csak a privátbanki szolgáltatók ügyfeleinek kell energiát fektetniük a pénzügyi tervezésbe, a bankok már a 10–30 milliós megtakarítási sávban is örömmel partnerei a prémiumbanki ügyfeleknek, hogy kellően szofisztikált ajánlatokat tegyenek. Most nemcsak az lesz bajban, aki nem ismeri ügyfelei igényeit mélységeiben, hanem azok az ügyfelek is, akik nem keresik a szakértő segítséget” – vélekedett.