Így hat a 2023-as költségvetésre a kata és a rezsicsökkentés átalakítása

A 2023-as büdzsé tervezésének a megkezdése óta megerősödött makrogazdasági kockázatokra hívta fel a figyelmet a Költségvetési Tanács (KT) a büdzsé jövő heti zárószavazásához adott hozzájárulásáról szóló határozatában, amely a KT honlapján érhető el. E rizikófaktorok közül különösen érinti a költségvetés végrehajtását

• a vártnál nagyobb infláció,
• a világgazdaság növekedésének lassulása,
• az orosz–ukrán háború következményei – köztük az energiaválság –,
• valamint az Európai Unióval történő megállapodás elhúzódása

– írta a Kovács Árpád vezette testület, amelynek tagja Matolcsy György jegybankelnök és Windisch László, az Állami Számvevőszék elnöke.

Az uniós forrásokról való megegyezés irányába tett előremutató kormányzati lépéseket kedvezőnek ítélték meg,

ugyanakkor a gazdasági növekedéssel és az inflációval kapcsolatban megjegyezték: ezeknek a ma előre jelezhető alakulása – alapvetően a világgazdasági folyamatok és különösen a háború közvetett hatásai miatt – kedvezőtlenebb a mintegy három hónappal korábban figyelembe vett, a költségvetés makrogazdasági alappályáját képező kilátásoknál.

A KT a hozzájárulása megadásakor figyelembe vette, hogy a költségvetési törvényjavaslat – a stabilitási törvényben minimálisan előírt 0,1 százalékpontot meghaladva – a 2023-as év végi államadósság-mutató 2,3 százalékpontos javulását irányozza elő az ez év végi értékhez képest, ezáltal az államadósság-szabály a makrogazdasági pálya tervezettnél kedvezőtlenebb alakulása esetén is teljesülni tud. Az államháztartási egyensúlyt érintő kockázatokat pedig mérsékli az elmúlt napokban hozott, a kisadózók tételes adóját érintő törvénymódosítás, valamint a bejelentett kormányzati intézkedés a rezsicsökkentés fenntartásának mennyiségi korláthoz kötéséről. Az utóbbitól az energiatakarékosság növekedése várható, ami hozzájárul a külső egyensúly javításához is – hangsúlyozta a grémium. Kiemelték:

A negatív kockázatok az idei második fél évben és a következő esztendőben tovább növekedhetnek, ezért indokolt ezek kezelésére felkészülni.

A tanács továbbra is szorgalmazza a 3 százalékos hiány mielőbbi elérését, ha azt a gazdasági körülmények megengedik. Ezért üdvözli azt a törvényjavaslatba foglalt vállalást, amely szerint ha a jövő évi reálnövekedés nagyobb, mint 4,1 százalék, akkor a tervezettnél magasabb bővülés miatt keletkező eredményszemléletű éves adó- és adó jellegű bevételi többlettel azonos összegben – levonva abból a fizetendő nyugdíjprémium tervezetten felüli összegét – csökkenteni szükséges a kormányzati szektor hiányát.

A 2023-as költségvetési előterjesztéshez elfogadott módosításokat elemezve megállapították, hogy azok összesen 170,6 milliárd forint többletkiadást irányoznak elő. Ennek forrása egyrészt a korábban vártnál magasabb nominális fogyasztásbővülés következtében a fogyasztási adóbevételek, valamint más tételek növelése – 97,4 milliárd forint összegben –, másrészt egyes működési és beruházási kiadási előirányzatok csökkentése 73,2 milliárdos összegben. A megszavazott változtatások szerint a következő tételeknél a legnagyobb a kiadásemelkedés: 

• a polgári titkosszolgálatok feladatellátáshoz szükséges többletforrások biztosítására 44,8 milliárd,
• a kormányzati kommunikációval és konzultációval kapcsolatos feladatokra 26,3 milliárd,
• a versenysport és szakmai feladatok támogatására 26,3 milliárd,
• kulturális értékmegőrző beruházásokra 16,7 milliárd,
• helyi önkormányzatok részére köznevelési, szociális és gyermekjóléti, valamint gyermekétkeztetési feladatok támogatására 6,9 milliárd,
• nonprofit, társadalmi, civil szervezetek és köztestületek támogatására pedig 5,6 milliárd forint.

Azt azonban megjegyezték, hogy az Egyéb vegyes kiadások elnevezésű előirányzatban a működési kiadás összegének 24,7-ről 9,7 milliárd forintra mérséklése kockázatot hordoz, mivel egy felülről nyitott előirányzat összege csökkent.

A bevételek közül meghatározó az áfánál és a jövedéki adónál bekövetkező előirányzat-emelés 52,4 milliárd, illetve 10 milliárd forint összegben.

A KT a megnövelt adóbevételi terveket teljesíthetőnek ítéli meg, mivel e két adónem idei időarányos teljesülése a költségvetési törvényjavaslat benyújtása óta is emelkedett.