A magyar felnőttek negyede nem független anyagilag a szüleitől
A magyar felnőttek 25 százaléka vallja azt, hogy nem teljesen független anyagilag a szüleitől,
a magas arány fő tényezője, hogy a 18–39 éves korosztálynak több mint fele van ebben a helyzetben saját értékelése szerint – derül ki az OTP Nyugdíjpénztár által megrendelt kutatásból.
A Magyar Target-Pulzus Média Kutató 1157 megkérdezett körében májusban elvégzett reprezentatív felmérése azt mutatja, hogy
a 18–39 éves korosztályban 9 százalék még teljes mértékben a szülei támogatásától függ,
további 9 százalék rendszeresen kap támogatást szüleitől. Ezenfelül 12 százalék ugyan nem független a szülőktől, de szeretne azzá válni. További 20 százalék azok aránya, akik csak nagyobb kiadások esetén számítanak támogatásra a szüleiktől. A korcsoportban csupán 45 százalék tartja teljesen függetlennek magát.
Míg a 18 év feletti teljes lakosság 67 százaléka tartja magát teljesen önállónak anyagi szempontból, ez a községekben élők körében csak 60 százalék. A megyeszékhelyen élők között 75, a fővárosiaknál 72, a más városokban élőknél 68 százalék ez az arány.
Nincsenek elszállva a fiatalok – VG PodcastA pályakezdők és a diákok többsége reális elvárásokkal keres munkát – hangsúlyozta a VG Podcastnak a Schönherz Iskolaszövetkezet elnöke, Baross Levente. A fiatalok egyre tudatosabbak lettek szerinte, ugyanis 81 százalékuk már az egyetemi tanulmányok alatt is olyan munkakört szeretne diákmunkásként, amely összefügg a tanulmányaival, 40 százalékuk pedig kizárólag a szakmájában hajlandó elhelyezkedni. |
A felmérésből kiderült az is, hogy
a teljes mértékben szülői segítségre szorulók és a rendszeresen támogatást kapók aránya a falvakban 10 százalék,
míg Budapesten, a megyeszékhelyeken és a városokban 7 százalék.
A kutatók vizsgálták azt is, hogy milyen élethelyzetben fordulnak anyagi segítségért az emberek rokonaikhoz. A legtöbben (61 százalék) csak vészhelyzetben tennék ezt, 10 százalék viszont sosem. A segítségkérést indokló élethelyzetek között 36 százalék jelölte meg az orvosi beavatkozásokat, 30 százalék a lakásvásárlást, és csak 14 százalék a gyermeknevelést, 8 százalék a mindennapi költéseket, 2 százalék a szórakozást.
Véget ért a fix kamatozású hitelek kora – VG PodcastAz elmúlt nagyjából tíz év egyik legalapvetőbb tézise dőlhetett meg a jelenlegi gazdasági környezetben: nem okos döntés most befixálni a hitelkamatokat. Az ING Bank vezető elemzője elmondta, hogy a túlfűtött gazdaság lehűtése érdekében tapasztalható monetáris politika olyan magasra rúgta a hitelek árát, hogy aki ebben a helyzetben rögzíti a kamatot, az nagyon rosszul járhat a következő időszakban. |
