2022 második negyedévének végére 78 489 milliárd forintra nőtt a háztartások pénzügyi vagyona, 837 milliárd forinttal növekedett az előző negyedév óta, éves alapon pedig 6491 milliárd a gyarapodás – közölte Horváth András, a Magyar Bankholding vezető elemzője a Magyar Nemzeti Bank adatai alapján.
A szakértő jelezte, hogy a készpénz- és a folyószámlabetétek állománya hosszú idő után először nem növekedett érdemben, a háztartások tudatosabb fele láthatóan igyekszik védekezni az erőteljes inflációs folyamatok ellen.
A készpénzállomány ezúttal 23 milliárd forinttal növekedett, miközben a látra szóló betétek állománya 153 milliárd forinttal csökkent. A lekötött betéteké 42 milliárddal emelkedett. Tőzsdei részvényeket ismét kiugró értékben, 195 milliárd forintért vásároltak a háztartások a negyedévben, ehhez minden bizonnyal az inflációtól való félelmek is hozzájárultak. Eközben a befektetési jegyek negyedéves nettó tranzakciója plusz 216 milliárd forint volt, biztosításokba pedig 95 milliárd forintnyi állományt tettünk be. A hitelkötelezettségek állománya tranzakciós alapon 306 milliárd forintos pluszt mutatott, ezen belül a rövid lejáratú hitelek állománya 48 milliárddal nőtt, míg a hosszú, elsősorban ingatlan- és hosszabb lejáratú személyi hitelek állománya ismét gyorsulva 258 milliárd forinttal emelkedett.
Az elemző szerint eddig kiválóan teljesítő hosszú lakossági állampapírokat továbbra is mérsékelt érdeklődés jellemzi, azonban a befektetési jegyek ismét népszerűek az inflációs félelmek miatt. A hitelfelvételi kedv a tavasz elején átmenetileg elhalasztott döntések után ismét erőre kapott, amiben a kamatok rapid emelkedése miatt előrehozott hitelfelvételek is szerepet játszhatnak.
Régiós összehasonlításban a magyar háztartások kifejezetten pozitív képet mutatnak
Az elérhető legfrissebb, 2020-as Eurostat-adatok szerint a magyar háztartások nettó pénzügyi vagyona az évi 120,1 százalékán állt, ami látványos növekedés az egy évvel korábbi 108 százalékos szintről. Ez az arány a cseh háztartások esetében 106,6 százalék volt, a görögöknél 104,2 százalék, horvátok esetében 103,3 százalék, Szlovéniában 102,8 százalék, Bulgáriában 122,2 százalék, Finnországban 79,1 százalék, Lengyelországban 73,2 százalék, Romániában 58,8 százalék, Szlovákiában pedig 53 százalék. Az osztrák szint eközben 150,8 százalék, míg a német 154,8 százalékon áll, az európai mezőnyt pedig a holland 277, a dán 267, a svéd 262 és a belga 251 százalék vezeti.
