Magyarország ötödét, 1 millió 948 ezer hektárt borította erdő 2021 végén, ami az ezredforduló 1 millió 787 ezres adatához képest szemmel látható növekmény, de évszázados viszonylatban még látványosabb az összevetés:
száz év alatt 11-ről 22 százalékra bővült hazánk erdőterületeinek az aránya.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) környezeti adattára szerint a mostani csaknem kétmillió hektárnak a hattizede, közel 1,2 millió hektár szolgál gazdasági célokat, ezeknek a területeknek a hányada viszont lassan, de folyamatosan csökkenő tendenciát mutat. Ezzel szemben a védelmi rendeltetésű erdők kiterjedése a 2010-es 689 ezerről 769 ezer hektárra nőtt, s a részesedésük 39 százalékra emelkedett.
A nem területben, hanem térfogatban mért adatokra a napokban többen is felhívták a figyelmet azzal összefüggésben, hogy a kormány a tűzifaellátás érdekében enyhített a fakitermelés szabályain, amit ellenzéki pártok és természetvédők is élesen kritizáltak.
A magyar erdők fakészlete az ország zöldvagyona, amely mára elérte a 400 millió köbmétert, és évente természetes úton mintegy 13 millió köbméterrel növekszik. Mivel minden évben mintegy 8 millió köbméter kitermelése történik, ezért folyamatosan halmozódik az a tartalék, amelyet a magyar társadalom az erdők fenntarthatóságának veszélyeztetése nélkül hasznosíthat
– írta a Soproni Egyetem a VG-hez is eljuttatott állásfoglalásában, de hasonlóan nyilatkozott a fővárosban és tágabb térségében 65 ezer hektáron gazdálkodó Pilisi Parkerdő Zrt. is. Az utóbbi társaságnál az élőfa-készlet minden esztendőben 267 ezer köbméterrel növekszik, és évente átlagosan 180-190 ezer köbméternyi faanyagot hasznosítanak, amelynek több mint 50 százaléka lakossági tűzifa.
Évtizedek óta kevesebb fát hasznosítunk, mint amennyit az erdők teremnek, így jelentős tartalékokat sikerült biztosítani
– hangsúlyozta a Pilisi Parkerdő közleményében idézett Reinitz Gábor vezérigazgató, aki igyekezett megnyugtatni a közvéleményt afelől, hogy a sokak által kritizált kormányrendelet nem utasításokat, csak energia-vészhelyzetben alkalmazható lehetőségeket tartalmaz, és nem változtatja meg a Pilisi Parkerdő erdőgazdálkodási gyakorlatát.
Az erdészeti felsőoktatás és kutatások hazai központja, a már idézett Soproni Egyetem – amely a GreenMetric nemzetközi felsőoktatási rangsorban is előkelő helyet foglal el – a fakitermelési hírekkel kapcsolatban azt is hangsúlyozta: erdőirtásnak azt a folyamatot nevezik, amikor az ember az erdők helyén mezőgazdasági területet, településeket vagy más mesterséges létesítményt hoz létre anélkül, hogy pótolná a fákat. Magyarországon azonban a gazdálkodók alapvető kötelessége az erdő fenntartása, vagyis fakitermelés után az új erdő megújítása és gondozása.
Az elmúlt száz évben Magyarország tudatos és kemény munkával megduplázta erdőterületét, amely ma többek között lehetővé teszi, hogy tűzifából önellátó legyen az ország. A tűzifaellátás az országban a körkörös és értékmegőrző gazdálkodás elvei szerint valósul meg, így igényeinket hazai forrásból elégítjük ki, nagy biztonsággal, a természeti értékek védelme mellett. Ez most sem változik
– írták.
A Mátrában, a Bükkben és a Borsodi-dombságon gazdálkodó Egererdő Zrt. vezérigazgatója, Dobre Csaba szintén arról beszélt a Kossuth rádióban, hogy a kormányrendelet nem veszélyezteti az erdőállományt. Hangsúlyozta, hogy az Egererdő 70 százalékban védett, illetve Natura 2000-es területen található, magas ökológiai értékű tölgyeseket és bükkösöket kezel, amelyeket még a legszigorúbb vészhelyzetben sem lehetne kivágni.
Szerinte egyébként csak átmeneti tűzifaellátási nehézségek lehetnek, és ezeket is enyhítheti, hogy egy-két héttel hamarabb kezdhetik meg az erdőgazdaságok a fakitermelést.
Nem ilyen optimisták a természetvédők. A WWF Magyarország, a Magyar Természetvédők Szövetsége és a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület bár fontosnak tartja, hogy az agrárkormányzat az utóbbi napokban kiemelte a természetvédelmi szempontok érvényesítését a tűzifarendelet ügyében, de ezt a szándékot csak akkor tartanák hitelesnek és elfogadhatónak, ha a tárca kezdeményezné: a védett természeti területek kerüljenek ki a rendelet hatálya alól. A jogszabály visszavonását sürgető petíciójukat eddig több mint százezren írták alá.
Mindennek tükrében fontos bejelentésként értékelhető az Agrárminisztérium keddi közleménye, amelyben Nagy István miniszter bejelentette: a fakitermelés szabályozására vonatkozó kormányrendelet kizárólag esetére készült, a vegetációs időszakra vonatkozó előírások 2023. március 31. után nem alkalmazhatók.
A tárcavezető megerősítette azt is, hogy természetvédelmi vagy Natura 2000-es terület esetében az őshonos fák tarvágása továbbra is tilos. A miniszter az állami erdőkre vonatkozó utasításában kitért arra is, hogy a megnövekedett tűzifaigény miatt a keresletet elsősorban akáccal kell kielégíteni, ez a fafaj ugyanis kitermelés után nyers állapotban is jól használható.
Hangsúlyozta, a könnyített szabályok csak akkor alkalmazhatók, ha a 2022-re vonatkozó kitermelési tervben foglaltak végrehajtásával a tűzifakeresleti igény nem elégíthető ki.
