Az erdőgazdálkodók szerint folyamatos a fakitermelés, nem tartják vissza a készleteket, ám az ugrásszerűen megnőtt keresletet egyelőre nem tudják lekövetni. Itt tehát jogosan lép be a képbe a kollektív vásárlói bizalmatlanság a Klímapolitikai Intézet elemzése szerint, amely a fakivágást megkönnyítő kormányrendelethez ad hátteret. A hivatkozott – és a közvéleményben erős ellenreakciót kiváltott – jogszabály egy energia-veszélyhelyzeti intézkedés, amelynek célja, hogy megelőzze az árspekuláció kialakulását a tűzifapiacon.
Az elemzés felidézi, hogy KSH adatai szerint a hazai háztartásokban a földgáz után még mindig a szilárd tüzelő (tűzifa, pellet, biobrikett, lignit, szén) a második legelterjedtebb tüzelőanyag. Ez közel négymillió, főként a kistelepüléseken élő ember jelent, e településeken a háztartások háromnegyede használ szilárd tüzelőt. Az elemzés szerint a tűzifa hazai kereskedelmi ára mindig is erősen spekulatív volt, szinte követte a földgázárakat. Ha ez így marad, akkor a kormány energia-veszélyhelyzeti intézkedéseit nem lehetne végrehajtani, mert a lakosság hiába próbálna az egyre dráguló földgázról például tűzifára váltani, és még az ellátási zavarokat sem lehetne kizárni.
„Természetesen senki nem örül, amikor azt hallja, azt olvassa, hogy növelni fogjuk a fakitermelést. De tudni kell, hogy az elmúlt években messze nem használtuk ki a magyar erdők nyújtotta tűzifa-potenciált, azaz nem termeltük ki azt a mennyiséget, amelyet a fenntartható erdőgazdálkodás mellett is nyugodtan kitermelhettünk volna” – írja a Klímapolitikai Intézet. Idézi a Magán Erdőtulajdonosok és Gazdálkodók Országos Szövetsége tiszteletbeli elnökét, Luzsi Józsefet, aki szerint a hazai erdők faanyaga (összesen nagyjából 400 millió köbméter) évente 13 millió köbméterrel nő, így a fenntarthatóság és erdeink újratermelődésének veszélyeztetése nélkül hozzávetőleg ennyi fa ki is vágható. Ezzel szemben az előző tíz évben évente átlagosan csak 7,5 millió köbméter fát termeltünk ki, így minden évben nagyjából 5 millió köbméterrel nőtt az erdők fakészlete.
Nemcsak természetvédelmi, hanem az erdőgazdálkodás fenntarthatósága szempontjából is súlyosan aggályosnak látja a WWF Magyarország a fakitermelésre vonatkozó kormányrendeletet, ahogyan a Greenpeace is. Az utóbbi szerint az ökológiai és klímaválság kellős közepén egyáltalán nem lenne szabad őshonos fákat, például alföldi tölgyeseket, bükköt vagy a folyóinkat kísérő ligeterdőket kivágni.
„Megnyugtatásul írjuk – olvasható az intézet összeállításában –, hogy erdőinket felelős szakemberek művelik, és az erdőgazdálkodás a mezőgazdálkodáshoz hasonló részletekig megtervezett gazdasági ágazat. Egyrészt a kitermelést továbbra is ezek a mérnökök fogják végezni az erdők állapotának legnagyobb védelmével, másrészt azért ne felejtsük el azt sem, hogy az erdőkben található letermelhető faanyag az ország nyersanyagkészletét képezi. Ahogy szükség esetén hozzá kell nyúlni az üzemanyag stratégiai tartalék készletéhez, vagy fokozni kell a lignitkitermelést, úgy válságos időkben a tűzifaellátás érdekében hozzá kell nyúlni ezekhez a készletekhez is. Csupán átmenetileg van lehetőség a jogszabályban meghatározott módszerektől eltérni.”
Az aggályokat az intézet azért is véli eltúlzottnak, mert a magyar kormány indította el az elmúlt száz év legnagyobb erdősítési programját, és a jelenlegi 22 százalékos erdősített területek arányát 27 százalékra tervezi növelni 2030-ra.
