Majdnem biztos, hogy a világban, Európában és persze Magyarországon következik – közölte Csányi Sándor, az OTP Bank elnök-vezérigazgatója. Jelezte, a post-Covid emelkedése már tavaly elkezdődött az Eurózónában és az Amerikai Egyesült Államokban. Szerinte a mai napig nem tudja tartani a lépést a kínálat a kereslettel.
Jelezte, hogy a szankciókra hozott orosz ellenintézkedések és a gázkínálat visszafogása elsősorban Európát érintő drámai energiaár-növekedést okozott.
Csányi Sándor szerint a magas államadóssággal rendelkező Eurózóna országok, elsősorban Olaszország problémái továbbra sem oldódtak meg, ami korlátozza az EKB mozgásterét. Felidézte, hogy amikor 4 százalék fölé mentek az olasz hozamok, egyből befejezte a szigorítást.
Magyarország és Európa csak veszíteni tud az orosz gáz leválásáról
A hazai helyzetre rátérve azt mondta, hogy a probléma a magas energiaintenzitás. A magyar energiafüggőség az egyik legmagasabb az EU-ban.
Sosem lesz olyan olcsó az LNG, mint az orosz gáz
– figyelmeztetett, szerinte ezen a téren Európa és Magyarország csak veszíteni tud, főleg versenyképességét tekintve.
Uniós források nélkül nehéz lesz
A magyar növekedés hozzásimul az európaihoz, emiatt „továbbra is osztozunk Európa sorsában”. Hangsúlyozta, hogy nagyon nagy szükség van az uniós forrásokra. Az elmúlt 7 évben évente a 4 százaléka érkezett a magyar gazdaságba. Úgy látja, hogy a magyar kormány mindent megtesz, hogy hozzáférjünk ezekhez a forrásokhoz. Szerinte nagyon nagy probléma lenne, ha nem jönne létre a megállapodás, a GDP-ben évente félszázalékos visszaesést okozna.
Túlszabályozottak az európai tőkekövetelmények
Csányi Sándor kritizálta az európai bankszabályokat. Szerinte jól látszik, hogy leértékelődtek az európai bankok részvényei, miután jövedelmezőségük is jelentősen csökkent, amit a kockázatvállalási hajlandóságuk mérséklődésével magyarázott. Mindez pedig odavezetett, hogy innovációban Európa lemaradt, a pénzintézeteknek ma sokkal jobban megéri kockázatmentes állampapírba fektetni.
Európában a tőkekövetelmények túlszabályozottak Csányi Sándor szerint.
Odaszúrt a kormánynak Csányi Sándor az extraprofitadó miatt
Magyarországon a bankszektor mérlegfőösszege gyakorlatilag megduplázódott az elmúlt évtizedben, ami a támogatott hitelek növekedésének is köszönhető. Ma már a banki hitelek több mint fele fix kamatozású, ez 2008-ban sokkal kisebb arányú volt. Ugyanakkor az OTP vezetője szerint a bankszektor jövedelmezősége hosszú távon nem éri el az elvárt hozamot a szektort sújtó extra terhek miatt, 2022 első félévében pedig ismét veszteséges lett a szektor. Így most majdnem akkora veszteséget realizálnak, mint 2014-ben a végtörlesztés idején. Amit most kifizetnek a bankadó formájában, az most mind a tőkétől vonja el a forrásokat, ami egy recesszió idején nagyon nagy gond - tette hozzá.
Csányi Sándor úgy fogalmazott, hogy nem látnak tisztán a gazdaságirányításban, mivel a bankszektor jövedelmezősége továbbra is alacsony, ezért szerinte teljesen érthetetlenek ezek a beavatkozások, amik versenyhátrányt okoznak a magyar bankoknak.
Emellett további problémának nevezte, hogy a bankok és ügyfelek között létrejött polgárjogi szerződéseket felülírják az állami beavatkozások. Csányi Sándor a bankok könyveiben levő állampapírokon 200 milliárd forint átértékelődési veszteség keletkezett az elmúlt egy évben, és további évi 600 milliárd forint veszteség keletkezik.
Menekülne az orosz piacról az OTP
Az OTP nettó hitelállományának kevesebb, mint 8 százaléka van Ukrajnában és Oszországban, ugyanakkor elismerte a bankvezér, hogy okozott fejfájást neki. Volt rajtuk nyomás, hogy vonuljanak ki Oroszországból
Ha megfelelő ajánlatot kapnánk, akkor megtennénk
-fogalmazott Csányi Sándor.
