Négy területre fókuszál a Magyar Műanyagipari Szövetség (MMSZ) műanyag-stratégiája a körforgásos gazdaság terén: a hulladékgazdálkodásra, a szelektív hulladékgyűjtésre és a reciklálásra, az egyszer használatos műanyagok betiltásával összefüggő kérdésekre, a biológiailag lebontható műanyagokkal kapcsolatos stratégiára, valamint a jogalkotóval való együttműködésre – emelte ki Demjén Zoltán, az MMSZ alelnöke a műanyagipari konferencián. A Central European Plastics Meeting (CEMP) szeptember 13–14-én a Vártkert Bazárban várja a műanyagipar aktív résztvevőit a balti régiótól egészen a balkáni országokig.
Demjén Zoltán előadásában kiemelte,
a hulladéklerakók helyett erőművekben kéne végezniük az újrahasznosításra alkalmatlan műanyagoknak.
Hozzátette, a műanyaghulladék értékes másodnyersanyag, ezért fontos a tudatosítása, a cél pedig a mechanikai reciklálás növelése az újrahasznosítási technológiákon belül. Elhangzott, évente körülbelül 3,5 millió tonna háztartási hulladék képződik, ennek mintegy 10 százaléka a hasznosítható műanyag, ebből 57 százalékot dolgozunk fel: 120 kilotonnát mechanikai reciklálással és 80 kilotonnát energetikai hasznosítással. Hulladéklerakóba 43 százalék kerül, ami nagyon rossz arány: a szakemberek célja egyrészt, hogy 2025-re nulla kilogramm műanyag kerüljön a hulladéklerakókba, a másik pedig az, hogy 50 százalék legyen a mechanikai reciklálás aránya.
Az energetikai hasznosítás nálunk 26 százalék, míg az uniós átlag 43 százalék, ennek pedig az az üzenete az MMSZ szerint, hogy a mechanikai reciklálás arányának további növelése mellett a hulladéklerakókba jutó mennyiséget egyszerűen el kell égetni.
A szervezet közleményében kijelentette, egyetért minden olyan intézkedéssel, amely előmozdítja a lakossági szelektív hulladékgyűjtést, és támogatja a hulladékgazdálkodási tervben rögzített cselekvési irányelveket. Szintén egyetért a visszaváltási rendszer bevezetésével, amely nagy lendületet adhat a visszagyűjtött műanyagok mennyiségi növekedésének, és a reciklálás egy új módozatával, a kémiai reciklálással is, melynek lényege, hogy a műanyagot pirolízissel visszabontják alapkomponenseire, ezekből pirolízisolajat állítanak elő, ezt pedig visszavezetik a vegyipari krakkolókba, ahonnan a C2-C3-C4 frakciókból újra műanyagot lehet előállítani.
Az egyszer használatos műanyagok betiltásával kapcsolatban az MMSZ rögzítette, hogy az irányelvek szerinti kivezetésnek csak akkor van értelme, ha a helyettesítő anyag gazdaságosság, alkalmazhatóság és ökológiai lábnyom szempontjából is kedvezőbb megoldás.
Sok termék helyettesítése nem megoldott, például a tömegétkeztetéseknél használt, higiénikus műanyag evőeszközöké vagy az orvosi fecskendőké.
