Extraprofitadó: újabb harctér nyílhat Magyarország és az Európai Bizottság között

Az Európai Unió Tanácsa pénteken tárgyalja az energetikai szektort célzó különadó tervezetét, amelyből költségvetési bevételeket generálna a tagállamoknak. Az Európai Bizottság által előterjesztett dokumentumnak viszont nemcsak a tartalma érdekes, hanem az elfogadási mechanizmusa is, amely – szakítva az egyhangúsági döntéshozatallal – ebben a kérdésben többségi szavazást kísérel meg. Ez adózási témakörben rendkívül szokatlan – hívta fel a VG figyelmét Czoboly Gergely, a Jalsovszky Ügyvédi Iroda adószakértője. Hozzátette, ha a törekvés sikerrel jár, precedensként szolgálhat a jövőbeli adózási intézkedéseknél.

Nem a cégek erőfeszítésének köszönhető a magasabb bevétel

A bizottság tervezete a megnövekedett gázárakra visszavezethető anomáliákat szeretné kezelni, és a tagállami költségvetéseknek bevételi forrást teremteni azzal, hogy a keletkező extranyereséget adóztatja meg. Célkeresztbe egyrészt azok a kőolaj-, földgáz-, szén- és finomítói ágazatban működő vállalatok kerültek, amelyek közvetlen haszonélvezői a megnövekedett piaci áraknak, és így extraprofitra tesznek szert. Esetükben a bizottság által előterjesztett tervezet érvelése szerint

Másrészt pedig a villamosenergia-termelők, amelyek közvetett haszonélvezői a kialakult helyzetnek, hiszen költségeik növekedése nélkül részesülnek a megemelkedett villamosenergia-árakon elért nyereségből. Itt azok az energiatermelők kerülnek a fókuszba, amelyeket nem érint a megnövekedett gázár, viszont a magasabb villamosenergia-áraknak a haszonélvezői, például a megújulóenergia-termelők vagy éppen a nukleáris erőművek. A szabályozás két módszert alkalmaz: megawattóránként 180 eurós ársapkát vezet be a villamosenergia-termelők egy részére, és egy 33 százalékos különadót a kőolaj-, földgáz-, szén- és finomítói ágazatban működő vállalatokra vonatkozóan.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság első embere szerint a csomag legalább 140 milliárd eurónyi bevételt hozhat. (Ez négyszerese még annak a szerződésnek is, amelynek részleteit Von der Leyen SMS-ben egyeztette a Biontech-Pfizer vezérigazgatójával, és amiért – minimum – megrovást kap a költségvetési ellenőröktől.)

Mi lesz a magyar extraprofitadóval?

Magyarország már a nyáron bevezetett egy különadót, praktikusan a Molra, amelynek az alapja az ural és a brent típusú olaj közötti tetemes árkülönbség. Az intézkedés nem azt nézi, hogy mekkora nyereséget érhet el a Mol 2022-ben, hanem célzottan arra a finomítói árkülönbségre fókuszál, amely a Barátság kőolajvezetéken érkező olcsó orosz kőolaj miatt keletkezik – emlékeztetett Czoboly Gergely, Kiemelte,

ilyen esetben pedig a magyar jogalkotónak több választása is lehet:

1. a meglévő különadókon felül beszedi az EU által kiszabottat is, és ennek hatását a cégekre terheli;
2. megszünteti vagy mérsékli a már bevezetett különadó mértékét olyan szintre, hogy az ellensúlyozni tudja az új EU-s rendeletet;
3. az EU-s szabályok által előírt adókat engedi beszámítani a mostani különadóba, ami akkor jelent semleges helyzetet, ha a magyar pluszteher összegében magasabb, mint az EU-s;
4. Magyarország kérhet az EU-s tárgyalások során átmeneti mentességet vagy kivételes szabályt a rendelet szövegében.

Kétséges, hogy az Európai Bizottság sikerrel jár

A Jalsovszky szakértője hangsúlyozta, a magyar döntéshozók eddig figyelemmel voltak a Mol terheire, és a különadót is akkor emelték meg, amikor a benzinárstopban részt vevők körét szűkítették. „Mivel az EU-s tárgyalások során Magyarországnak kisebb mozgástere van, valószínűbbnek tűnik az a forgatókönyv, amelyben az EU-s és a magyar különadót összhangba hozzák egymással, és nem adóztatják meg kétszer ugyanazt a társaságot” – mondta Czoboly Gergely. Hozzátette, a villamosenergia-termelők esetében bonyolultabb a helyzet, mert számos szereplő található a rendszerben, és jelenleg is többféle adó és különadó létezik a magyar szabályokban. Esetükben valószínűsíti, hogy az EU-s intézkedések bevezetése után egy alaposabb újragondolást igényel a magyar különadók összhangba hozatala.

Czoboly Gergely rámutatott, mivel a szabályok gyorsan hatályba léphetnek, ezért a magyar jogalkotóknak és az érintett vállalkozásoknak sem lesz sok idejük az új helyzethez való alkalmazkodásra. Mivel a szabályok rendeleti formában kerülhetnek elfogadásra – ami ugyancsak meglepő az adózási területen –, a tagállamoknak nem kell külön jogszabállyal ezt kihirdetniük, hanem közvetlenül alkalmazhatókká válnak.