Az elmúlt hónapokban súlyos, sokkszerű változások érték Európát az energiaárak drasztikus növekedése miatt, a kontinens gazdaságát megroppanás fenyegeti – mondta a miniszterelnök, aki szerint a világ egyre nagyobb része válik az ukrajnai háború elszenvedőjévé, így egy lokális fegyveres háborúval és egy globális gazdasági háborúval állunk egyszerre szemben.

Budapest, 2022. szeptember 26.
Orbán Viktor miniszterelnök napirend előtt felszólal az Országgyűlés őszi ülésszakának nyitónapján, 2022. szeptember 26-án.
Fotó: Máthé Zoltán / MTI

A kormányfő szerint elhúzódó háborúra kell számítani, mivel Oroszország tartalékai végtelenek, Ukrajnát pedig fegyverrel és pénzzel segíti a Nyugat. Úgy látja ezért, hogy a szomszédban zajló háború idén és jövőre is folytatódik. Ukrajna Magyarország szomszédja, s szerinte talán ezért is van az, hogy Magyarország álláspontja eltér a többségi nyugatitól. A Nyugat ugyanis ma a háború pártján áll, Magyarország pedig a béke oldalán – jelentette ki. „Mi azonnali fegyverszünetet és béketárgyalásokat követelünk” – nyomatékosította, hangsúlyozva, hogy Magyarország számára a biztonság, valamint a gazdasági és a nemzeti szuverenitás védelme a legfontosabb.

„A brüsszeli szankciók miatt szegényebbek lettek az európaiak”

Orbán Viktor élesen bírálta a brüsszeli szankciós politikát, mert az felel szerinte a drasztikus energiaár-növekedésért, ráadásul ebben az esetben „egy törpe vet ki szankciót egy óriásra”. A földgáz és az áram árának többszörösére emelkedéséről szólva úgy fogalmazott:

 Európa országai ma az olajért, a földgázért és a villamos energiáért szankciós felárat fizetnek.

A kormányfő jelezte, hogy ez kihat az élelmiszerárakra is, pedig álláspontja szerint 

ha megszüntetnék a szankciókat, az árak és az infláció is megfeleződne.

Szankciók nélkül az európai gazdaság újra erőre kapna, és el tudná kerülni a fenyegető recessziót – tette hozzá, megjegyezve: míg a szankciók következtében az európai emberek szegényebbek lettek, addig Oroszország nem esett térdre – sőt Moszkva fél év alatt 158 milliárd euró bevételre tett szert a megemelt energiaexportból –, vagyis a fegyver visszafelé sült el, a szankciókkal Európa lábon lőtte önmagát.

Egész Európa választ vár Brüsszeltől arra a kérdésre, hogy meddig fogjuk ezt csinálni. Ha ez így megy tovább, egész Európa belegebed. Ideje erről őszintén beszélni amerikai barátainkkal is

– mondta, bántó és sértő nyegleségnek nevezve azt az uniós megjegyzést, hogy a magas energiaszámlákat küldjék el a fogyasztók Moszkvába.

Felidézte, a gazdasági szankciókat Magyarország mindig is fenntartásokkal kezelte, akkor is, amikor egyedül maradt a kormány a véleményével. A szankciókat azonban egész Európára ráerőltették, Brüsszelben ugyanis az a divat, hogy ha kifogynak az érvekből, akkor az európai értékek megsértésével vádolják az ellenszegülőket – fogalmazott. 

A szankciók bevezetése nem demokratikus módon történt, azokról a brüsszeli bürokraták és az európai elitek döntöttek, az európai embereket nem kérdezte meg senki, pedig ők fizetik meg a szankciók árát

 – fejtette ki a kormányfő, jelezve: Európában elsőként Magyarországon kéri ki a kormány – egy nemzeti konzultáció keretében – az emberek véleményét a szankciókról.

Biztonságos energiaellátás

A miniszterelnök szerint, amíg tart a szankciós energiaválság, a legfontosabb feladat a biztonságos energiaellátás garantálása. A kormány képes biztosítani Magyarország energiaellátását, sőt ez már meg is történt, van ugyanis elég földgáz, áram és kőolaj is: a gáztárolókat feltöltötték, az oroszokkal pedig újabb földgázszállítmányokról állapodtak meg. A betárolt gázzal Magyarország éves fogyasztásának 41 százalékát fedeztük – mondta, emlékeztetve, hogy a kőolajembargó alól Magyarország mentesült, csakúgy, mint Szlovákia és Csehország, ám „kár, hogy a brüsszeli csata forgatagában sehol sem lehetett látni őket, és köszönetet sem mondtak érte”.

Áramból a hazai igények 65 százalékát képes megtermelni az ország – tette hozzá. A földgázfelhasználást azonban csökkenteni kell, nemcsak az államnak, hanem a családoknak és a vállalkozásoknak is – hangsúlyozta Orbán Viktor, aki felelevenítette a kormány energetikai tervét, amelynek értelmében a jelenlegi energiafelhasználásban 35 százalékot kitevő gázmennyiséget 2023 végére 31 százalékra, 2025-re pedig 30 százalék alá viszik. A programnak része a hazai földgázkitermelés növelése, évi 1,5 milliárdról 2 milliárd köbméterre, a Mátrai Erőmű újraindítása, a Paksi Atomerőmű üzemidejének meghosszabbítása, valamint Paks II. építésének megkezdése.

Családok, vállalkozások támogatása

Megerősítette továbbá, hogy a magyar kormány adja a legnagyobb segítséget az energiaárakat tekintve az egész EU-ban. Példaként megjegyezte, hogy 

míg Németországban az energiatámogatás egy család havi jövedelmének a 20, Ausztriában pedig mindössze 6 százaléka, addig Magyarországon a 30 százaléka. 

A családok védelméhez szükséges pénzt extraprofitadó kivetésével teremti elő a kormány – folytatta –, az összeg pedig elegendő az idei ártámogatásokra, és remélhetőleg ez 2023-ban is így lesz. 

Összességében hat dologgal segítjük a családokat: rezsicsökkentett ár, tűzifa- és barnaszénprogram, benzinárstop, élelmiszerárstop és kamatstop 

sorolta, megjegyezve, hogy a magas energiaárak kivédéséhez a vállalkozóknak is szükségük van a segítségre, ezért a kormány három programmal is támogatja őket, köztük egy gyármentővel, és ha kell, lesz új munkahelyvédelmi akcióterv is.

A kormányfő arról is beszélt, hogy jelenleg 9400 milliárd forintnyi állami beruházás zajlik Magyarországon, s ezeket végig is viszik. Újabb invesztíciót azonban nem indít a kormány, mert nem tudja garantálni a befejezésüket. Most forrást csak arra lát a kabinet, hogy munkahelyteremtő magánberuházásokat támogasson – közölte, de azt ígérte, hogy ha az európai gazdasági helyzet megint kiszámítható lesz, akkor újraindítják a most felfüggesztett állami beruházásokat.

Arra azonban felhívta a figyelmet, hogy az energetikai hálózat korszerűsítéséről a szankciós gazdasági válság idején sem mond le a kormány: ez a villamosenergia-rendszer esetében magában foglalja

  • a hálózatfejlesztést,
  • új erőművek építését,
  • Paks II.-t
  • és Paks I. üzemidő-hosszabbítását.

A paksi bővítés nélkül ez 6400 milliárd, azzal együtt 11 400 milliárd forintnyi beruházás – mondta Orbán Viktor, aki a következő tíz év legnagyobb fejlesztésének nevezte a tervet, amelynek részeként összesen harminckét nagyberuházást készülnek megvalósítani. Álláspontja szerint ezek nélkül a magyar energiarendszert nem lehet korszerűsíteni. Hozzátette, 

a szükséges pénzügyi forrásokat az EU megígérte, de ha a brüsszeli bürokraták mégsem adják oda a Magyarországnak járó pénzt, akkor más pénzügyi forrásokból fogja beszerezni a kormány a szükséges összeget,

az erről szóló tárgyalásokat mind az EU-val, mind más nemzetközi partnerekkel megindította a kormány.

A kabinet a következő két év válságkezelésének időszakában sem adja fel nemzetstratégiai céljait: folytatja a közlekedési hálózatok fejlesztését, az egyetemfejlesztési és a hadiipari, valamint a családtámogatási programokat. Az utóbbival kapcsolatban bejelentette:

december elején alakítják ki a 2023-as költségvetés végleges formáját, amelyben új családtámogatási intézkedések is megjelennek majd.

A miniszterelnök – aki hétfő délután a képviselők azonnali kérdéseire is válaszol majd a parlamentben – felszólalása végén megerősítette: a Brüsszellel fennálló viták ellenére Magyarország továbbra is az EU tagjaként képzeli el a jövőjét. „Az EU csak akkor lesz erős és életképes, ha minden árnyalatát megtartja és tiszteli” – fogalmazott a kormányfő, aki lát esélyt arra, hogy a kormány megerősödve hozza ki az országot ebből a válságból is, mivel Magyarország ma erősebb, mint a kommunizmus bukása óta bármikor.

Az Országgyűlés munkája este éppen az Európai Unióval való megállapodást szolgáló törvényjavaslatok vitájával folytatódik. Ha a parlament elfogadja a kormány sürgősségi javaslatát, az indítványokról akár már a jövő héten zárószavazást tarthatnak. Az előterjesztések azért nagy horderejűek, mert az Európai Bizottság korábban összesen 7,5 milliárd eurónyi Magyarországnak járó forrás befagyasztását javasolta, azzal a megkötéssel, hogy november 19-ig még várjon a döntéssel a tagállamok kormányait tömörítő tanács, mert a magyar kormány addig érdemi reformokat hozhat.