BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Globális minimumadó: Németország döntött, az államtitkár Orbán Viktornak üzent

Az Egyesült Államok után most Németország próbálja meg politikai nyomásgyakorlással kierőszakolni a sokat kritizált, versenyhátrányt okozó globális minimumadó bevezetését.

A német kormány bejelentette, hogy előkészíti a globális minimumadó – akár egyoldalú – bevezetését, ami politikai üzenet lehet a hét végén Prágában informális keretek között találkozó pénzügyminisztereknek, különösen az intézkedést a háború kitörése óta nem támogató Magyarországnak.

magyar-német harc
Fotó: Shutterstock

Németország nem nézheti tétlenül a vétót

Sven Giegold német államtitkár a Twitteren azt írta, a globális minimumadót az Európai Unióban mindenhol be kell vezetni, ám ehhez a tagállamok egyhangú jóváhagyására van szükség, és

állítása szerint Németország nem nézheti többé tétlenül, hogy Orbán Viktor vétója miatt a neki járó eurómilliárdok adóparadicsomokba kerüljenek.

Korábban megírtuk, hogy a világpiacokon akár versenyhátrányt is jelenthet, ha kizárólag egy állam vezeti be a szabályokat, míg a versenytársai nem. Éppen ez az érvelés került előtérbe az Egyesült Államok szenátusában is, emiatt végül az USA nem módosította a meglévő minimumadós szabályait.

Biden Magyarországot bünteti, miközben hazájában is képtelen bevezetni a globális minimumadót

Joe Biden törvénycsomagjából kimaradt a globális minimumadó, tehát az amerikai kormány hiába gyakorolt hatalmas nyomást több európai országra, köztük Magyarországra, az időközi választás eredményétől függően az elnök akár végleg lemondhat a sokat kritizált intézkedés implementálásáról.

Kockázatos, de taktikus lépés a nyomásgyakorlás

Az Európai Unió akár azt is megtehetné, hogy Magyarország nélkül, megerősített együttműködés keretében aktiválja a globális minimumadót, ezzel viszont olyan veszélyes és kiszámíthatatlan terepre tévedne, hogy várhatóan nem vállalja be ezt a kockázatos lépést. Magyarország ugyanis megtámadhatja az eljárást arra hivatkozva, hogy ez hátrányosan befolyásolja a belső piacot, negatív megkülönböztetést eredményez a tagállamok közötti kereskedelemben, és torzítja a versenyt. Az Európai Bíróság már korábban is hozott ítéletet, amely kimondta, hogy a tagállamok nem rögzíthetnek olyan előírásokat, amelyek ellentétesek a letelepedési szabadsággal.

A legfrissebb német kezdeményezésnek vannak kockázatai, viszont taktikai szempontból akár működhet is a nyomásgyakorlás, hiszen a német szabályok akkor is hatnának a nálunk működő német társaságokra, ha az irányelvet Magyarország blokkolja

– mondta a VG-nek Czoboly Gergely, a Jalsovszky Ügyvédi Iroda adószakértője. Példaként egy olyan német autógyárról beszélt, amely beruházásokat hoz létre Magyarországon, és ezért cserébe fejlesztési adókedvezményt vesz igénybe hosszú éveken keresztül. Neki a társasági adója a 9 százalékos magyar adókulcs miatt alacsonyabb lenne, mint a globális minimumadó 15 százaléka, ráadásul a fejlesztési adókedvezmény következtében még ezt a 9 százalékot sem kell teljes egészében befizetnie – akár 1,8 százalékos effektív adóterhelése is lehet a Magyarországon keletkező nyeresége után. 

Magyarország elveszítené a versenyelőnyét

Ha Németország egyoldalúan vezetné be a minimumadót, akkor az 1,8 és a 15 százalék közötti különbözetet beszedi a német anyavállalattól, azaz

a Magyarország által nyújtott fejlesztési adókedvezmény nem a német cégnél, hanem a német költségvetésben landol.

A globális minimumadó működési mechanizmusa miatt tehát a németek képesek lehetnek arra, hogy rákényszerítsék Magyarországot a saját adórendszere megváltoztatására. Ha ugyanis ezt nem teszi meg, az adóelőnyt elveszik azoktól a német vállalatoktól, amelyek Magyarországon fektetnek be, ezzel pedig közvetve éppen azt a versenyképességet javító körülményt változtatják meg a német döntéshozók, amely miatt a magyar kormány tiltakozik a minimumadó bevezetése ellen.

Czoboly Gergely megjegyezte, a német kormány politikai nyomásgyakorlásának növelése nem meglepő annak fényében, hogy a globális minimumadó másik nagy támogatója, az Egyesült Államok belpolitikai okokból nem volt képes idén implementálni, az eddig élen járó Egyesült Királyság esetében pedig az új miniszterelnök, Liz Truss megválasztása okozhat irányváltást, hiszen elsősorban adócsökkentéssel kampányolt.

Az amerikaiak nem merik megtenni a britekkel azt, amit Magyarországgal szemben megléptek

A britek kihátrálása az OECD-s alkuból az Egyesült Államok belpolitikájára is nagy hatással lehet.

 

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.