Kórházi várólisták: felborította a járvány az évtizedes tendenciát
A kormány még tavaly szeptemberben hozott rendeletet egy kiemelt intézményi várólista-csökkentési programról, miután korábban, a pandémia alatt a betegek egészsége érdekében, valamint a fertőzés terjedésének a megállításáért a halasztható egészségügyi ellátások sokáig fel voltak függesztve. A koronavírus-járvány tavaly téli, ötödik hulláma azonban tovább nehezítette a felhalmozódott beavatkozások számának a mérséklését, ami több előjegyzési lista számaiban is megmutatkozik.
Mennyi ideig kell várakozni egy műtétre?
A Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) adatbázisa szerint
a legtöbben hazánkban továbbra is térd- és csípőprotézis-, valamint szürkehályog-műtétre várnak.
Az utóbbi népbetegség jellegét jól mutatja, hogy jelenleg több mint 17 ezren „állnak sorba” erre a fajta szemműtétre, ami körülbelül ezerrel több a tavaly ilyenkor regisztráltnál. Figyelemre méltó, hogy idén március–augusztus között több mint 41 ezer ilyen beteget láttak el az egészségügyi intézmények. Az átlagos várakozási idő a megelőző fél évben két hónap volt, de a leghosszabb sem volt több háromnál.
Csípőprotézis-műtétre tavaly szeptember végén több mint 7400-an készültek idehaza, ezzel szemben a számuk mára majdnem elérte a kilencezret – derül ki a NEAK várólistarendszeréből. Az átlagos várakozási idő az elmúlt hat hónapban 145 nap volt, de nagyok a kilengések az egyes országrészek között, hiszen míg a Dél-Alföldön átlagosan 68 napot, addig a Dél-Dunántúlon jóval többet, 242-t kellett kivárniuk a betegeknek.
A térdprotézis intézményi várólistája még ennél is nagyobbra duzzadt,
szemben az előző őszi 8600 pácienssel, most 11 400-an készülnek ilyen problémával kórházba. Nekik országos átlagban 237 – a nagyobb kilengéseket kiszűrő mediánértéket tekintve 134 – napot kellett várakozniuk a március–augusztusi periódusban.
Ugyanakkor jóval rövidebb időt – átlagosan 18 napot – kellett várni a koronária stent, azaz a koszorúér-szűkület kezelésére szolgáló eszköz beültetésére. Sőt, a medián, azaz a középérték ebben az esetben mindössze egy nap volt, ami azt jelenti, hogy a betegek legalább fele huszonnégy órán belül megkapta a stentet. A szintén sokakat érintő epekövesség miatti laparoszkópiára az ország legtöbb részén egy-két hónap volt a várakozási idő az elmúlt féléves periódusban, de a Dél-Alföldön és Közép-Magyarország egyes területein ennél jóval több, négy-hat hónap.
Koronavírus után: a várólisták hosszabbodása
Az új kormányzati struktúrában az egészségügyért felelős Belügyminisztérium (BM) a VG érdeklődésére küldött válaszában hangsúlyozta: a kabinet elkötelezett a magyar emberek egészségügyi állapotának javítása, valamint az ellátás fejlesztése mellett, egyik legfontosabb célja pedig az, hogy folyamatosan erősödjön és javuljon az ellátásokhoz való hozzáférés. Emlékeztetettek:
A 2010 előtti rendezetlen viszonyok felszámolására a kormány egységes nyilvántartási rendszert vezetett be, melynek célja az átláthatóság, a sorrendiség betartása az igénybevételben, valamint az ellátás monitorozása.
A kormány folyamatosan nyomon követi a várólisták alakulását, a tervezett ellátások újraütemezését és a nyilvántartási rendszer felülvizsgálatát.
A várólisták jelentősen csökkentek 2010 óta, ez a tendencia csak a járványhelyzet miatt szükségszerűen felfüggesztett ellátások miatt fordult meg. A kabinet kiemelt figyelmet fordít arra, hogy a járványhelyzet enyhülését követően sor kerüljön a kórházi várólisták csökkentésére, amely egyaránt magában foglalja a műtétre várakozók számának, valamint a várakozási időnek a csökkentését
– közölte a BM, hozzátéve: az intézkedések célja, hogy a betegek a lehető leggyorsabban hozzájuthassanak a diagnózisukhoz, és a szükséges ellátás mihamarabb megtörténhessen.
A várólista-csökkentési program végrehajtáshoz szükséges forrást – összesen 13,6 milliárd forintot – a kormány biztosította. A várólisták rövidítésére, felszámolására 2022-ig – a szokásos éves ellátási esetszámon és finanszírozáson felül – pedig mintegy 58 milliárd forintot fordított a kabinet. Emellett az egészségügyi ellátás színvonalának emelése érdekében jelentős ápolói- és orvosibér-emelés zajlik – írta válaszában a tárca.
