Megtépázza a hazai munkaerőpiacot az energiaválság
Csehország, Németország, Lengyelország és Málta után Magyarországon volt a legalacsonyabb a munkanélküliségi ráta júliusban – derült ki az Eurostat legfrissebb adataiból. Mindössze hat olyan ország van az Európai Unióban, ahol 4 százalék alatti az állástalanok aránya.
A 3,5 százalékos magyar adat továbbra is erőteljes foglalkoztatásra utal, az energiaválság közepette egyelőre nyoma sincs a munkaerőpiac megrendülésének.
Ráadásul immár két egymást követő két hónapban mért 4,7 millió fölötti dolgozói létszámot a Központi Statisztikai Hivatal, amire utoljára a rendszerváltás idején volt példa, ahogy az elsődleges munkaerőpiacon (közmunkások és a külföldön dolgozó munkavállalók nélkül) regisztrált 4 millió 532 ezer foglalkoztatott is több évtizedes rekordnak számít. Ezzel egy időben az is látszik, hogy a potenciális munkaerő-tartalék is kezd kifogyni: a május–július közötti időszakban 264 ezer főt lehetett volna bevonni a munkaerőpiacra, ez mintegy 30 ezerrel kevesebb, mint a járvány előtt, tehát a munkaerőhiány nemhogy nem enyhült, inkább súlyosbodott.
Mit hoznak a következő hónapok?
Csakhogy már ez sem tart sokáig – véli Török Zoltán, a Raiffeisen Bank vezető elemzője. Szerinte biztos, hogy a munkaerőhiány enyhülni fog a következő hónapokban, sőt a munkanélküliségi ráta ismét a járvány alatt látott szinteket ostromolhatja.
Ez az energiaválság olyan következményekkel jár, hogy nagyon sok vállalat kénytelen lesz beszüntetni működését, ez pedig a munkaerőpiacot sem hagyja érintetlenül
– mondta a közgazdász, hozzátéve, hogy azt azért nem gondolja, hogy drámai mértékben romlana a foglalkoztatásban, de a 4,5–5 százalék közötti munkanélküliségi ráta így is reális forgatókönyv. Ezzel együtt nagy eltérések lehetnek az egyes ágazatok között, az ipar ezúttal is szenvedhet, miközben az informatikusok iránt továbbra is erős maradhat a kereslet.
Némi átrendeződés jöhet a piacon, de drámai változás nem várható
– állítja Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője. Szerinte a bizalmi indexek alapján egyelőre nem látszik, hogy elbocsátást terveznének a vállalatok, első körben az üres álláshelyeknek kellene megszűnniük, csak utána jöhet szóba a leépítés. Hozzátette ő is, hogy az ágazatok között nagyon nagy eltérések vannak, elképzelhetőnek tartja, hogy például az építőipart átmenetileg sokan elhagyják az ingatlanpiac várható visszaesése miatt.
A szálláshely-szolgáltatás az elemző szerint nagyon nehéz helyzetben van, itt akár nagyobb elbocsátási hullám is lehetséges a rezsiköltségek nagyarányú emelkedése miatt.
Németh Dávid úgy látja, addig tartható a mostani foglalkoztatási szint, amíg nulla és 1 százalék között nő a gazdaság, egy recesszió esetében már más lenne a helyzet.
