BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Szokatlanul keménynek ígérkeznek a jövő évi minimálbérről szóló egyeztetések

Szeptember második felében ismét összeül a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma, hogy megkezdődjenek az érdemi egyeztetések a jövő évi minimálbér és garantált bérminimum mértékéről. Az idei bértárgyalásokat beárnyékolják a gazdasági nehézségek, a korábbiaknál élesebb vitákra lehet számítani.

Szokatlanul kemény csaták várhatók az idei minimálbér-tárgyalásokon – erről Mészáros Melinda, a Liga Szakszervezetek vezetője beszélt a VG-nek. Szeptember második felében hivatalosan is megkezdődnek a jövő évi minimálbérről és a garantált bérminimumról szóló egyeztetések a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma (VKF) keretében, ahol a korábbiaknál nehezebb megegyezésre van kilátás. Míg a szakszervezetek a magas infláció miatt igyekeznek minél nagyobb emelést kiharcolni, addig a munkáltatói oldal a vállalatokra nehezedő egyre súlyosabb energiaárak mellett a lassuló gazdasági növekedésre alapozva háríthatja el a munkavállalók követeléseit. Hiába jár le az idén a 2016-ban kötött hatéves bérmegállapodás, a korábbi tervekkel ellentétben most szinte képtelenség hosszú távra tervezni, így 2023-ra csak egyéves bérmegállapodást kötnének a szociális partnerek.

Az energiaárak, a háború viszonyok és a szankciók miatt a munkáltatók számára is kiszámíthatatlan a jelenlegi gazdasági helyzet, ehhez képest a 2008-as válság időszaka is kiszámíthatóbbnak tűnt

– mondta a szakszervezeti vezető, majd hozzátette, hogy időszerű lenne elgondolkodni egy újabb megállapodáson, de szerinte „ez biztosan nem a 2023-as év lesz”, most ugyanis a jövő évre kell koncentrálni, és csak ezt követően jöhet szóba egy újabb hosszú távú megállapodást. Oldalálláspontot még nem alakítottak ki a szakszervezetek, de annyit azért elárult a Liga vezetője, a minimális elvárás, hogy a reálértéküket őrizzék meg jövőre a kötelező legkisebb munkabérek. A fő kérdés az infláció mértéke, amely az eddigi becslések szerint szinte biztosan átlépi 10 százalékos határt, de a 15-20 százalék is felmerült, így várhatóan ebben a tartományban lehet a szakszervezetek követelése. Mészáros Melinda szerint meg kell várni a harmadik negyedéves adatokat és a következő időszak várakozásait, és csak utána lehet konkrét számokról beszélni, de hangsúlyozta, tisztában vannak azzal, hogy sok munkáltatónál a magas energiaárak miatt a termelés-visszafogás mellett létszámcsökkentés is szóba került.

Ennek konkrét jeleit még nem látják, ahogy olyanról sem tudnak, hogy a vállalatok nagyobb létszámleépítést végrehajtottak vagy terveztek volna ebben a nehéz helyzetben.

Székesfehérvár, Ikarusz, vezérigazgató, Tankó Zoltán, busz, elektromos busz, gyártás, bejárás, gyárlátogatás. Fotós: Fehér Gábor FG Fejér Megyei Hílrlap
Fotó: Fehér Gábor / Fejér Megyei Hírlap

Az első pillanattól kezdve világos volt, hogy szó sincs egységes európai minimálbérről

Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke a VG-nek elmondta, fordulópontot jelenthet az idei minimálbér-tárgyalásokon, hogy az Európai Parlament a héten elfogadta az uniós minimálbérre vonatkozó irányelvet , amely nem kötelező érvényű egyik országra sem, ennek ellenére a benne lévő ajánlások alapján fogalmazták meg javaslatukat a szociális partnerek felé, így a jövőben egy képlet alapján határoznák meg a minimálbér összegét. Ennek egyik pontja a reálérték megőrzése, tehát az infláció, a másik tétel, amihez igazodni kell, a GDP növekedése. Palkovics Imre szerint ezeknek az alapelveknek az elfogadására van készség a munkáltatói oldal részéről.

Mészáros Melinda jelezte, hogy olyan képletet egyik oldal sem támogat, amely valamilyen automatizmus alapján állapítaná meg a mindenkori minimálbér mértékét, mivel az eddigi tapasztalatok alapján ezek egyáltalán nem voltak sikeresek. Sőt, az említett uniós irányelvnek is ellentmondana egy ilyen rendszer, amely kiiktatná a szociális partnerek közötti egyeztetéseket. A Liga vezetője azt is hangsúlyozta, az uniós minimálbér fogalma megtévesztő.

Az első pillanattól kezdve világos volt, hogy szó sincs egységes európai minimálbérről

– figyelmeztetett a szakszervezeti vezető, aki szerint akkora szórás van például a bolgár és a luxemburgi minimálbér között, ami áthidalhatatlan, tehát ettől az irányelvtől a magyar minimálbér nem lesz magasabb. Ráadásul a hazai modellnek megfeleltethető szabályokat tartalmaz, például elvárja az adott tagállamtól, hogy bizonyos módszertan alapján a szociális partnerek bevonásával állapítsák meg a minimálbért, és ez Magyarországon 2012 óta gyakorlatilag így zajlik.

20220705 Jászberény A nagyvállalati beruházási program keretében egy 10 milliárdos beruházást adtak át a Jászplasztik Kft.-nél. Fotó Mészáros János Új Néplap, 20220705 Jászberény A nagyvállalati beruházási program keretében egy 10 milliárdos beruházást adtak át a Jászplasztik Kft.-nél. Fotó Mészáros János MJ Új Néplap
Fotó: Mészáros János / Új Néplap

Elhúztak a régió mellett a lengyelek a minimálbér terén

Magyarországon korábban hol az utolsó volt, hol pedig a középmezőnyben helyezkedett el a régiós minimálbérrangsorban, amelynek az élén évek óta Lengyelország áll. Ezt a pozícióját a választásokra készülő ország jövőre is megtartja, a héten ugyanis megegyeztek a munkaadók és a munkavállalók a legkisebb kötelező munkabér összegéről:

2023 januárjától két lépcsőben, összesen 20 százalékkal 3600 złotyra, azaz mintegy 300 ezer forintra emelkedik a bruttó minimálbér, ami megközelítőleg 235 ezer forint nettónak felel meg.

Palkovics Imre azonban jelezte, a magyar minimálbér vásárlóerő-paritáson számolva már nem mutat olyan rosszul. Az idei 20 százalékos emeléssel Csehországot és Szlovákiát is megelőzte. Csehország egyébként Mészáros Melinda szerint a korábbi bértárgyalások során az egyik mintaország volt.

Csomagban gondolkodnak a munkaadók

Lehetséges, hogy lesznek érzelmi aspektusai is a mostani tárgyalásoknak, de mindenkinek arra kell koncentrálnia, hogy ebben az energiaválságban minél kevesebb munkahely szűnjön meg – mondta a VG-nek Perlusz László, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára.

Hangsúlyozta, hogy háromoldalú tárgyalásokról van szó, ezért mindenkinek ki kell vennie a részét a terhekből. Emiatt valamilyen csomagban kell gondolkodni, hogy a legkisebb keresetűek reálértéken ne veszítsenek, az életszínvonaluk fennmaradjon vagy a lehető legkisebb romlást szenvedjék el.

Perlusz László szerint is törekedni kell arra, hogy reálértéken ne csökkenjenek a keresetek, ám ha tömegesen tönkremennének azok a vállalatok, amelyeket az energiaárak mellett elviselhetetlen bérköltségek is terhelnének, és emiatt elveszíthetik a munkahelyüket a dolgozók, akkor nem az lesz a legnagyobb bajuk, hogy nem növekedett nominálisan a fizetésük. Most a gazdaság működőképességének fenntartása a legfontosabb feladat a VOSZ főtitkára szerint, aki arra számít, hogy a negyedik negyedévben, vagy a jövő év elején fordulhat recesszióba a gazdaság. Nehéz időszak elé nézünk – fogalmazott.

 

 

Google News Világgazdaság
A legfrissebb hírekért kövess minket a Világgazdaság.hu Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.