A lakosság mellett a szakma is felfigyelt a miniszterelnöki bejelentésre, miszerint év végéig visszatér a kormány a lakásépítésekhez és felújtásokhoz kapcsolódó családtámogatások kérdésére – jelezte a VG-nek Koji László, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének (ÉVOSZ) elnöke.
Leszögezte: az építőiparnak súlyponti kérdés a lakossági megrendelői kör, ami az összes termelési érték 20 százalékát adja. Ennek jelentősége még inkább felértékelődik akkor, amikor a következő két évben – jelenlegi áron számoltan – 15-15 százalékos volumencsökkenést okoz a tervezett állami nagyberuházások elhalasztása.
A 375 ezer embert foglalkoztató ágazatnak épp csak sikerült visszaépítenie a korábban elveszített létszámot, ami az elmúlt években felpörgött munkálatok elvégzéséhez volt szükséges. Az építőipari vállalkozások többsége jövőre kevesebb megrendelésre, csökkenő bevételre számít, éppen ezért lenne nagyon fontos, a megrendelő és a kivitelező oldalán is pozitív hatású, ha kamattámogatott hitelek révén a jelenleginél jóval szélesebb körnek válna elérhetővé az energetikai korszerűsítések finanszírozása.
A kivitelezők azt jelzik, hogy a lakásfelújítás, -építés piacán a lakosság a finanszírozási képességének tetejére ért, elérhető és kedvezményes hitelforrások megnyitása vált szükségessé.
A megkezdett és a tervezett munkálatok elvégzéséhez és a későbbiekben a korszerűsítések szinten tartásához egyaránt hitelre lesz szükség.
Az építőipari kivitelezés költségei a vártnál nagyobb mértékben emelkedtek, az egész évre prognosztizált 15-20 százalékos drágulás helyett nyárra már 23 százalékos drágulást mértek az egy évvel korábbihoz képest. A drasztikusan megemelkedett költségek visszafogják a lakossági megrendeléseket, noha óriási igény van az energiafogyasztás csökkentését eredményező beruházásokra – jelentette ki az ÉVOSZ elnöke.
Nyár közepén volt a fordulópont, amikor elsöprő többségbe kerültek az otthonfelújítási támogatáson belül az energetikai beruházások
– tudtuk meg Koji Lászlótól. A kivitelezők tapasztalatai szerint a korábban felerészben állami támogatásból finanszírozott munkálatok között nagyobb arányt képviseltek a szépészeti beruházások, a festés, mázolás, burkolás, de sokan cseréltek konyhabútort, vagy készítettek beépített bútorokat.
Az új energiaárak megjelenése nyomán már előírni sem kellett, hogy az energetikai fókuszú beruházásokhoz forduljanak a támogatottak. Ezt a beruházási kedvet kellene megtámogatni, és a támogatottak körét kiszélesíteni a családosokon át mindazokra az ingatlantulajdonosokra, akik saját megtakarításaikat is felhasználva bekapcsolódnának egy felújítási programba. Piaci visszajelzések szerint körülbelül 5 százalékos kamatszint mellett érdemi elmozdulás lehetne a korszerűsítések terén.
A potenciális megrendelői kör hatalmas, a 4,3 milliós magyarországi lakásállománynak ugyanis legfeljebb az egyötöde van energetikailag megfelelő állapotban.
Ez alapvetően a külső hőszigetelés meglétét, korszerű nyílászárókat és fűtési rendszert jelent. A feladat nagysága miatt rendkívül fontos, hogy az eddiginél egy jóval szélesebb kört hozzanak helyzetbe. Az építőipari szakszövetség bízik benne, hogy a kormány a kamattámogatás mellett dönt, ami költségvetési szempontból is hatékonyabb, mint a vissza nem térítendő támogatások.
