A támogatások kombinálására speciális szabályok vonatkoznak, és várhatóan a pályázati kiírások is tartalmazni fognak erre vonatkozó korlátozásokat. „Mindazonáltal előfordulhat olyan eset, hogy szinte a teljes beruházási költség támogatható lehet vagy a pályázatból, vagy adókedvezményből” – összegezte Bagdi Lajos, a Niveus Consulting Group adótanácsadási partnere.
Az energiahatékonysági célokat szolgáló beruházások, felújítások után igénybe vehető adókedvezmény több mint öt éve létezik a magyar társasági rendszerében, de a jelentősége a mostani energiaválságban felértékelődhet. Különösen, ha a kormány által ismertetett nagyvállalati, illetve kkv-támogatási támogatásokkal együtt veszik igénybe a cégek – tette hozzá a szakértő.
A kkv-támogatási és a nagyvállalati gyármentő programról sok szó esett már az elmúlt napokban, röviden csak: az előbbi október elsején indult, és két pillérből áll: működésiköltség-támogatásból, azaz a tavalyról idénre megnőtt villamosenergia- és földgázár különbözetének kifizetéséből, illetve energiahatékonysági beruházások ösztönzéséből. Az energiaintenzív kkv-nak arra kell törekedniük, hogy csökkentsék a fajlagos energiafelhasználásukat, de ne csökkentsék a munkavállalóik számát a jelenlegi szint 90 százaléka alá 2023 év végéig. Idén és jövőre 100-100 milliárd forintot szán erre a kormány.
A nagyvállalatokat érintő gyármentő programban hazai forrásból 150 milliárd támogatást nyújtanak azoknak a nagyvállalatoknak energiahatékonyságot növelő beruházásaikhoz, amelyek minimum 200 millió forintos fejlesztésben gondolkodnak. A program november 2-án indul Budapesten 30 százalékos, vidéken 45 százalékos támogatásintenzitással.
Bagdi Lajos szerint ezekkel jól kombinálható az energiaberuházási adókedvezmény, amelynek értelmében az adózó adókedvezményt vehet igénybe olyan energiahatékonysági célokat szolgáló beruházás, felújítás üzembe helyezése és üzemeltetése esetén, amelynek révén az energiahatékonyságról szóló törvény szerinti végső energiafogyasztása csökken. Ide tartoznak a szigetelések, klímaberendezések felújítása, új nyílászárók beüzemelése, világításkorszerűsítés, napkollektor stb.
Nemcsak az energiaköltségeket lehet csökkenteni, hanem hat egymást követő évben a társasági adót is, maximum annak 70 százalékos mértékéig. Arra vonatkozóan, hogy melyek azok a költségek, amelyek nem számolhatók el, érdemes az adókedvezmény igénybevételének feltételeit tartalmazó kormányrendeletet tanulmányozni, illetve szakértők segítségét kérni.
Az adókedvezmény mértéke azonban nem csupán az elszámolható költségektől függ, hanem az adott vállalat földrajzi elhelyezkedésétől és méretétől, de az adókedvezmény mértéke nem haladhatja meg adózónként, továbbá beruházásonként a 15 millió eurónak megfelelő forintösszeget.
A százalékos mérték egy budapesti mikro- és kisvállalkozásnak 50, egy középvállalkozásnak 40, míg egy nagyvállalatnak 30 százalék. Az Észak-Magyarország, Észak-Alföld, Dél-Alföld, Dél-Dunántúl, Közép-Dunántúl, Nyugat-Dunántúl régiókban mikro- és kisvállalkozónak 65 százalék, középvállalkozásnak 55, nagyvállalatnak 45 százalék az adókedvezmény mértéke.
Példával illusztrálva, ha egy középvállalkozás Miskolcon 300 millió forint értékben hajt végre energiahatékonyságot növelő beruházást, akkor maximum 165 millió forint adókedvezményt vehet igénybe hat egymást követő évben elosztva, maximum a társasági adója 70 százalékos mértékéig.
