A kormány támogatja a Széchenyi Kártya Program 2023 első fél évére meghirdetett konstrukcióinak finanszírozását – derült ki a tegnap este közzétett Magyar Közlönyből. Az erről szóló kormányhatározat szerint erre a az orosz–ukrán konfliktus és az energiaár-emelkedések által súlyosan érintett hazai mikro-, kis- és középvállalkozások kedvezményes finanszírozási forrásokhoz való hozzájutása érdekében van szükség.

Fotó: Kallus György / Világgazdaság

Ennek érdekében a pénzügyminiszter azt a feladatot kapta, hogy jövőre gondoskodjon 58,95 milliárd forint biztosításáról 

a XXI. Miniszterelnöki Kabinetiroda fejezet javára. Ennek határideje a felmerülés ütemét követi. Varga Mihály arra is mandátumot kapott, hogy a 2024–2033-as időszakra is gondoskodjon a Széchenyi Kártya Programba tartozó konstrukciók támogatásának finanszírozásához szükséges költségvetési források rendelkezésre állásáról.

A jogszabály arról is rendelkezik, hogyan oszlik meg a 2024–2038 közötti évekre a Széchenyi Kártya Program és intézményi kezességi díjtámogatás terhére vállalható kötelezettség mértéke:

  • a 2024. évre vonatkozó kötelezettségvállalás felső korlátja 160,7,
  • a 2025. évre vonatkozó kötelezettségvállalás felső korlátja 122, 
  • a 2026. évre vonatkozó kötelezettségvállalás felső korlátja 68, 
  • a 2027. évre vonatkozó kötelezettségvállalás felső korlátja 51,5,
  • a 2028–2038. évekre vonatkozó kötelezettségvállalások felső korlátja pedig évente 33 milliárd forint.

Ezen belül a Széchenyi Kártya Program feladat finanszírozásához vállalható kötelezettség mértékét az alábbiak szerint határozza meg:

  • a 2024. évre vonatkozó kötelezettségvállalás felső korlátja 146,5,
  • a 2025. évre vonatkozó kötelezettségvállalás felső korlátja 111,5,
  • a 2026. évre vonatkozó kötelezettségvállalás felső korlátja 60,5,
  • a 2027. évre vonatkozó kötelezettségvállalás felső korlátja 46,5,
  • a 2028–2034. évekre vonatkozó kötelezettségvállalások felső korlátja pedig évente 29,5 milliárd forint.

Hozzárendelték az önerőt a beruházási programhoz

Az  energiaintenzív vállalatok támogatásáról szóló kormányhatározat két ponttal egészült ki. Egyfelől a pénzügyminiszternek a 2023-as évben gondoskodnia kell a 

mikro-, kis- és középvállalkozások energiahatékonyságot célzó beruházások program feltételei szerint meghatározott mértékű önerejének biztosítására legfeljebb 25 milliárd forintról.

Másfelől azt is rögzíti, hogy az energiaintenzív vállalatok támogatása alcím terhére vállalható kötelezettségek felső korlátját 24,98 milliárd forint.

Hétvégén bejelentették, hétfőn már meg is jelent

Ahogy arról a VG is tudósított, szombaton a kormányinfón Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter jelentette be, hogy a Széchenyi Kártya Program jövő év első felében folytatódik, a Kavosszal közösen üzemeltetik. 

A kamat 3,5-ről 5 százalékon fixálódik január 1-jétől az adott futamidő végéig.

Ez még mindig kedvező a piaci szinthez képest, ami 20-25 százalék körül is lehet. A kamattámogatást a kormány átvállalja azért, hogy ösztönözze a bankokat arra, hogy kihelyezzék ezeket a pénzeket, hogy a kkv-szegmens ne essen ki a hitelpiacról. „A termékek körét áramvonalasítottuk, marad a beruházási, a forgóeszköz-, a turizmus-, egy agrár- és egy mikrohitelkártya” – ismertette.