A jövőben precedensként is szolgálhat az Európai Bizottság új tárgyalási stratégiája, amit az extraprofitadó elfogadtatásakor mutatott – hívta fel a VG figyelmét Czoboly Gergely, a Jalsovszky Ügyvédi Iroda adószakértője azt követően, hogy az Európai Unió Tanácsa jóváhagyta az EB javaslatcsomagját.

Európai Unió
Fotó:  European Union 2022 – Source: EP

A Bizottság már régóta kísérletezik azzal, hogy miként lehetne adózási kérdésekben eltérni az egyhangúság követelményétől, és többségi döntéshozatal mentén elfogadtatni adószabályokat.

 

Eddig a kísérletek rendre elbuktak a Tanácsban, és a megerősített együttműködési eljárás sem hozott sikereket az adók területén.

 

A globális minimumadós szabályok elakadása miatt ismét felerősödtek azok a hangok az EU-n belül, amelyek az egyhangúság megkerülését sürgetik, ez viszont jogellenes lehet.

 

A Bizottság próbál adósszabályokat olyan jogalapok alá becsempészni, amik többségi döntéshozatalt követelnek meg, és ezt a rendelet is ilyen mentén sikerült elfogadni. Bár nagyon speciális adókat vezettek be, hangsúlyozottan csak átmeneti jelleggel, a most elért siker fel is bátoríthatja a Bizottságot, hogy folytassa az innovatív jogalapok keresését

 

– mondta Czoboly Gergely az extraprofitadóról. Megjegyezte, az EB óvatosan alkalmazta ezeket, amennyire csak lehetett, kerülte az adó kifejezést, ezért szolidaritási hozzájárulásnak és bevételi plafonnak nevezi az új sarcokat, és nagy kérdés, hogy a globális minimumadó tekintetében hogyan változik a tárgyalási stratégia az október 4-i Ecofin-megbeszélésen.

Az extraprofitadó részletszabályaiból egyértelművé vált, hogy a Bizottság minél szélesebb támogatást szeretett volna megszerezni a tagállamok részéről, és az idő szorítása miatt arra kényszerült, hogy flexibilis szabályozásra tegyen javaslatot. Az elfogadott rendelet jelentős részben csak célokat fogalmaz meg, és a tagállamokra bízza a szabályozási keretek kitöltését.

 

Az olajipari vállalatok esetén például az új dokumentum lényegében visszautal a már meglévő tagállami társaságiadó-szabályokra, amelyek országról országra jelentősen eltérnek, így aztán a végeredmény finoman szólva sem lesz egységes az EU-n belül

 

– mutatott rá a Jalsovszky adószakértője. Kiemelte, hogy bár a végleges szabályok az eredeti javaslathoz képest több mozgásteret engednek a tagállamoknak, előfordulhat, hogy finomítani kell a magyar extraprofitadón.

Mivel Magyarország már korábban bevezette ezeket a pluszterheket, valamilyen módon rendezni kell a meglévő különadók és az EU-s szabályok viszonyát. Ahogy erről korábban beszámoltunk, erre több megoldás is kínálkozik, amelyikből az unió egy diplomatikus, de a gyakorlatban jövőbeli vitákat generáló megoldást alkalmazott. Az elfogadott szabályok azt mondják, hogy a tagállamok megtarthatják a meglévő különadóikat és nem kell újat bevezetniük, ha azok tartalmilag megfeleltethetők annak, amit az EU rendelete előír. A szabály rugalmasan fogalmazza meg ezt a követelményt, ezzel mozgásteret adva a tagállamoknak arra, hogy meg tudják győzni a Bizottságot a meglévő szabályok egyenértékűségéről.

 

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter korábbi nyilatkozata alapján a kormány úgy gondolja, hogy a Molt célzó magyar különadó megfelel az EU-s szabályoknak.

 

„Elképzelhető, hogy a Mol jelenleg is fizet annyi különadót, mint amennyit a Bizottság elvárna, és ez elégséges szempont lesz az egyenértékűség megállapításához. Ha viszont a befizetett összegen túl a tartalmi részleteket is nézi az EB, akkor aligha lesz egymásnak megfelelő a két szabály, hiszen mind az extraprofit kalkulálásának szempontjai, mind az adóalap, de még az adókulcs is eltérő” – közölte Czoboly Gergely. Hozzátette, a villamosenergia-termelők esetén még érdekesebb a helyzet, mert azoknál a szereplőknél, amelyek piaci áron értékesítik a megtermelt áramot, előfordulhat, hogy a jelenlegi magyar különadó nem éri el a kitűzött EB-célt, ezért Magyarország részéről új intézkedések bevezetésére lehet szükség.