Az energiaügyekért felelős miniszterek elfogadták az Európai Unió első intézkedéscsomagját az energiaválság kezelésére, az ársapkára vonatkozó korábbi ötleteket jócskán felvizezve, miközben újabb rekordot döntött az euróövezet inflációja, napokkal az Északi Áramlat két vezetékét megrongáló robbanások után, amelyeknek felelősei továbbra sem ismertek.

European Commissioner for Energy Kadri Simson arrives an European Union energy ministers meeting at the EU headquarters in Brussels on September 30, 2022. - Energy ministers gather in Brussels to consider an emergency European Commission proposal that includes cutting power use in the bloc, imposing windfall levies on energy companies and discussing a price cap on wholesale gas supplies. (Photo by JOHN THYS / AFP)
Kadri Simson Fotó: John Thys / AFP

Az eredeti elképzelés az volt, hogy árplafont szabjanak az orosz földgázra, hogy ezzel is megnyirbálják az Ukrajna egy részét pénteken hivatalosan is annektáló Moszkva jövedelmeit, sőt voltak olyan ötletek is, hogy bármilyen eredetű, Európának szállított földgáz árát korlátozzák, például a Norvégiából és az Algériából érkezőét is.

Ezek a radikális gondolatok azonban több nagyobb tagállam ellenkezésén megbuktak – írta a Bloomberg –, hiszen további veszélyeket okoztak volna az európai gázellátásban, miközben a tagállamok amúgy is elkeseredetten kutatnak egyéb források után a végletesen bizonytalanná vált orosz szállítások kiváltására.

A tagállamok közül 15 támogatta volna egy ársapka bevezetését a földgáz nagykereskedelmi árára – jelentette a hírügynökség –, ez azonban nagy nehézségekbe ütközött volna, hiszen a piacok teljes felforgatását kívánná. Ezért kínálkozhat a későbbiekben az a megoldás, hogy csak az áramtermelésre használt földgáz árát korlátozzák, ezzel megkísérelve megtörni a gáz és az áram ára közt Európában kialakult köteléket. Ez az ársapka lehető legszerényebb változata lenne, és még ez is nagy költségvetési áldozattal jár – összegzett a Bloomberg.

Három intézkedés

A pénteken elfogadott első energiakrízis-kezelő csomag három intézkedésből áll – jelentette a Euronews –, ezek a következők:

1. Az árammegtakarítási terv szerint a csúcsórákban, amikor a földgáz nagyobb szerepet játszik, a tagállamoknak 5 százaléknyi fogyasztást kellene kötelezően megspórolniuk, illetve önkéntesen 10 százalékkal csökkenteniük a teljes áramkeresletet.

2. Sapka a gázt nem használó erőművek többletjövedelmein: ez egységesen 180 euró lenne megawattóránként, és amit ezenfelül kapnak, azt a kormányok begyűjthetik.

3. Egy szolidaritási mechanizmus, amely azon alapszik, hogy a fosszilisenergia-szektor vállalatainak extraprofitját lefölözhetik az államok: 2022-ben 33 százalékos adót róhatnak ki rájuk, de csak akkor, ha a profit 20 százalékkal meghaladja a megelőző három év átlagát.

A második és harmadik intézkedésből származó jövedelmeket a kormányoknak a pénzügyi nehézségekkel küzdő háztartások és vállalatok részére kell továbbítaniuk támogatások, csökkentett tarifák és kifizetések formájában. Azok az országok, amelyek már bevezettek intézkedéseket hasonló célokkal, ezeket megtarthatják.

Brüsszel, 2022. szeptember 30.Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter (b) és Rob Jetten holland energiaügyi és klímavédelmi miniszter az európai uniós tagországok energiaügyekért felelős minisztereinek rendkívüli ülésén Brüsszelben 2022. szeptember 30-án.
Az ülésen Magyarországot Szijjártó Péter (középen) külgazdasági és külügyminiszter képviselte. Fotó: Virginia Mayo / MTI / AP

Mindezzel az EU nem állna meg, további intézkedéseket terveznek.

„Energiaháborúban állunk Oroszországgal. Jön a tél. Most kell cselekednünk. A most, az azt jelenti, hogy most”

– idézte a Euronews Jozef Síkelát, az EU rotációs elnökségét birtokló Csehország ipari és kereskedelmi miniszterét.

Az Európai Uniónak feltett szándéka árplafont meghatározni az orosz földgázra - erről az unió energiaügyekért felelős biztosa, Kadri Simson beszélt, még a találkozó előtt.

„Ha nem tiltakozunk, hogy a szankciós politikán változtassanak, akkor ez a szankciós felár beépül a gazdaságba, és a következő öt-tíz évben az életünk része lesz” – mondta Orbán Viktor miniszterelnök a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország című műsorában.

„Nem ledöftük magunkat, hanem lassan el is vérzünk” – jelentette ki Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter az energiaszankciókról a Mathias Corvinus Collegium kétnapos konferenciáján.

Egyelőre nincs ársapka, Magyarországnak ez jó hír

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerint a formálódó csomag nem tartalmaz olyan intézkedéseket, amelyek érdemben javítanának Európa problémáin, de legalább alulmaradt az a brüsszeli szándék, hogy ársapkát vessenek ki az orosz gázra.

Ezt az intézkedést olyanok szorgalmazzák, akiknek az energiaellátási biztonságát nem érintené olyan súlyosan egy ilyen intézkedés hatásai, mint Magyarországét - mondta sajtótájékoztatóján a külügyminiszter, aki arról is beszámolt: meg is kérte az ársapkát sürgetőket, hogy fejezzék ezt be és "ne a mi kárunkra akarjanak hősködni".

Mindenki tudja, az oroszok megmondták, ha ársapkát vezetnek be, leállítják a szállíást Európába. Magyarország energiaellátását ez alapvetően lehetetlenítené el

- mondta Szijjártó Péter.

Az európai energiaellátási problémákon az javíana, ha még több földgáz lenne a piacon, ezzel szemben minden olyan lépés, ami csökkenti a kínálatot, magával hozza a további árnövekedések veszélyét - tette hozzá.

Mintha bárki tudna otthon politikailag fűteni... Ez egy kőkemény fizikai kérdés, a politikával való összekeverését rendkívül károsnak tartjuk, az ideológiáról nem is beszélve

- mondta.