Szűk esztendők várnak az építőiparra – kezdte a beszédét Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének (ÉVOSZ) konferenciáján, Budapesten. Hangsúlyozta: az alapanyagiparral sokkal többet kellene foglalkozni, ezen a téren tett már lépéseket a kormány.
Jelezte, hogy új lakáspolitikára van szükség.
Nagy Márton beszélt a gazdasági várakozásokról: eszerint idén 4–5 százalék között alakulhat a növekedés, egy jó harmadik negyedévre számít a miniszter, viszont az utolsó negyedév és a jövő év eleje szerinte már nem lesz ilyen erős.
– fogalmazott Nagy Márton. Úgy látja, a lakossági építkezéseknél már látszik a lassulás, de ez a sors vár az ipari beruházásokra is. Hangsúlyozta, hogy a magánberuházásokat kell most támogatnia a kormánynak. Az állami építőipar esetén a koncesszió húzhatja a növekedést, összességében a beruházási stop miatt csökkenő aktivitásra számít a miniszter.
Az építőipar a 8 százalékát foglalkoztatja a nemzetgazdaságban dolgozóknak, az egyik legnagyobb foglalkoztató a turizmus mellett.
Az energia-, munkabér- és alapanyagköltségek egyszerre emelkednek az ágazatban.
Ez a költségsokk sokkal magasabb, mint az a miniszter szerint. Utalt a 20 százalékos inflációra, bár ez az építőiparban jóval nagyobb, 30 százalékos lesz szerinte. „Ez sokkal masszívabb sokk” – fogalmazott. Szerinte ez döntően anyagköltség, bár a munkaerőköltség is szerepet játszik benne. Az anyagköltség szerinte brutális, hozzátéve, hogy emiatt a „matek nem jön ki”, tehát a jövedelmezőség is csökken. Példaként emelte ki a cement drágulását az alapanyagoknál, ezek ráadásul energiaintenzív termelést igényelnek. Szerinte ilyen környezetben nagyon nehéz tervezni.
Ezek a szektorok 50 százalékos energiaintenzitással nem tudnak termelni, bizonyos ágazatok emiatt le is állhatnak
– fogalmazott Nagy Márton, hozzátéve, hogy nemcsak a kereslettel, az alapanyaghiánnyal is szembesülhet a jövőben az ágazat.
A finanszírozási oldalról elmondta, hogy két számjegyű kamatokra húsz éve nem volt példa. „Nincs olyan ember, aki ilyen körülmények között hitelért folyamodna” – mondta. Szerinte az átárazódó hitelköltségek is problémát fognak okozni.
Ez megállítja az építőipart, a hitelpiacot teljesen kiszárítják a hitelkamatok a miniszter szerint. Az új szerződések állománya is már apad, 2017-es 2018-as szintre simán visszasüllyedhet.
Az állami megrendelések értéke egy egészségesebb szintre eshet vissza, ez a szám 2700 milliárd forintra csökkenhet. Nagy Márton szerint a beruházási stop miatt „két évig még nagyon nehéz lesz”.
A miniszter arról is beszélt, hogy a vállalkozások számát illetően az ÉVOSZ-nak van még dolga, túlságosan elaprózódott az ágazat. Ezt a helyzetet szerinte meg kéne szüntetni, mivel ez így nem jó. Az építőipar nem tudja elérni, hogy valamilyen rendet tegyen – mondta. Hangsúlyozta, a piac ki fogja kényszeríteni az építőipar konszolidációját, nemcsak a mikro-, hanem a középvállalatoknál is, hozzátéve, hogy most fog elválni, hogy ki a rossz, és ki a jó. Szerinte emiatt koncentrálódni fog az építőipar, a középvállalatoknál ez mindenképpen bekövetkezik.
A lakáspolitikáról elmondta, hogy ugyan szeretne a kormány 20 ezer új lakást látni minden évben, ám ez nehezen jöhet össze. Emlékeztetett, hogy korábban 40 ezer új lakás épült, ez lenne az ideális.
Örülünk annak, ha jövőre tízezer új lakás épül
– mondta Nagy Márton, szerinte az egész országban iszonyú áremelkedések vannak. Idén 17 ezer új lakás épülhet, ez jövőre biztosan kevesebb lesz. A megújulási rátáról elmondta, nagyon messze vagyunk tőle, egyedül 2020-ban sikerült elérni ezt a lakásszámot, akkor 27 ezer új lakást adtak át.
Ami mos látható, hogy az emelkedő kamatkörnyezet tovább lassíthatja az építőipart. Földbe fog állni a lakáspiac – fogalmazott.
Hangsúlyozta, hogy új lakáspolitikára van szükség, a tervek nem csökkenhetnek évente 5-10 ezer lakás alá. A babaváró támogatásról azt mondta, szerinte betöltötte a szerepét, aki fel akarta venni, az már felvette.
Szerinte a pedagógusok és az orvosok életpályamodelljét kellene összekötni a lakásépítésekkel.
