A megemelkedett energia- és élelmiszerárak miatt tovább nő az de az árkorlátozások fenntartása jókora ársokkot előzött meg. A kedvező munkaerőpiaci kondíciók mellett a kormányzati támogatások hozzájárultak a fogyasztás bővüléséhez, ami azonban a következő negyedévekben már érdemben lassul. A hosszabb távon is feszes maradhat, bár jövőre átmenetileg enyhén emelkedhet a munkanélküliségi ráta. Magyarország második legnagyobb pénzintézeteként a Magyar Bankholding ebben az időszakban a tudatos pénzügyi tervezést, válságtűrő üzleti modell kialakítását és az energiahatékonysági beruházások megfontolását javasolja a vállalkozásoknak.
A vártnál erősebb második negyedéves gazdasági teljesítmény ellenére az idei GDP-növekedési előrejelzésünket 5,7 százalékról 5,3 százalékra, míg a jövő évit 2,7 százalékról 0,4 százalékra csökkentettük
– fogalmazott Suppan Gergely, a Magyar Bankholding makrogazdasági elemzési vezetője. A szakember a mérséklés fő okaként az elhúzódó háborút, az elszálló energiaárak negatív hatásait, a romló külső környezetet, az emelkedő kamatszintet, a kedvezményes háztartási energiaárak részleges megszüntetését, valamint az idei súlyos aszálykárokat említette.
Az orosz–ukrán háború érdemben felülírja a korábbi inflációs – és gazdasági – kilátásokat, a hatása továbbra sem becsülhető meg teljesen. Az átárazások, a forintgyengülés, az adóemelések, valamint az átlagosnál többet fogyasztók energiaszámláinak növekedése miatt az év utolsó hónapjaiban tovább emelkedik az infláció.
„A vártnál jóval szélesebb körű és meredekebb áremelkedések hatására az idei átlagos inflációs várakozásunkat 14 százalékra, a jövő évit pedig 13,6 százalékra emeljük, de az infláció ennél magasabb is lehet, amit a tovább emelkedő élelmiszerárak mellett az európai energiaárak elszállása és az okoz” – magyarázta Suppan Gergely. Az inflációra emellett a jelentős béremelések, a bérköltségek érdemi növekedése, valamint a lakosság többletjövedelmei miatti keresletélénkülés is kockázatot jelent.
Az árkorlátozások fenntartása azonban jelentős ársokkot előzött meg, noha a kiskereskedelemben más termékek áraiba részben áthárították
– tette hozzá a vezető elemző.
Tetőzik az infláció, középtávon visszatérhet a növekedés
Kitekintve a régiónk országaira, a jegybankok prognózisai szerint hamarosan bekövetkezhet az inflációs mutatók tetőzése. A jegybankárok arra számítanak, hogy a globális recessziós félelmek fékezőleg hathatnak a keresletre, ezáltal az inflációra is, valamint jövőre erős bázishatás is érvényesülhet. Így már 2023 első felétől csökkenő mutatókra lehet számítani a régióban, és középtávon visszatérhet a viszonylag gyors ütemű növekedés, részben az EU-források felfutása, részben az általános szakemberhiány miatt várhatóan újra gyorsuló bérdinamika eredményeként. A helyreállást azonban a járműgyártást sújtó alkatrészhiány, a beszállítói nehézségek és a meredeken megugró megélhetési költségek rövid távon fékezik.
Az új helyzet nem rengeti meg a munkaerőpiacot
Az év végén és a jövő év elején részben szezonálisan, részben az energiaválság negatív hatásaként emelkedhet a munkanélküliségi ráta, de a jövő év közepétől újra csökkenhet. A Magyar Bankholding várakozásai szerint 2022-ben 3,6 százalékra eshet a munkanélküliségi ráta a tavalyi 4,1 százalékról, míg jövőre mérsékelten magasabb, 3,9 százalékos munkanélküliségi rátára lehet számítani.
Az idei évre 16,6 százalékos bruttó átlagbér-növekedést várnak a szakértők a 20 százalékos minimálbér- és garantáltbérminimum-emelés, a több ágazatot érintő 20 százalékos bérrendezés, valamint a hivatásos állomány hathavi extra illetménye következtében. A bérek növekedése továbbra is megközelítheti a két számjegyű ütemet.
