A Magyarországgal szemben indított jogállamisági eljárás miatt Brüsszel eddig nem utalt pénzt hazánknak sem a helyreállítási alapból, sem a 2027-ig tartó pénzügyi ciklus forrásaiból. A magyar részről Navracsics Tibor területfejlesztési és Varga Judit igazságügyi miniszter által vezényelt tárgyalások jelenleg úgy állnak, hogy az unió november 19-ig adott időt Budapestnek a kért jogi változtatások elfogadására, ellenkező esetben több ezer milliárd forinttól eshet el az ország. Az őszi ülésszakát múlt héten megkezdő magyar törvényhozás ennek megfelelően munkába is lendült, és a hétfői határozathozatala után kedden újabb jogszabályokat fogadott el az uniós megállapodás érdekében.
Létrejön az Integritás Hatóság és a Korrupcióellenes Munkacsoport
A parlament döntése értelmében november 19-én létrejön az EU pénzügyi érdekeinek védelmében az Integritás Hatóság, valamint legkésőbb december 1-jéig a javaslattévő feladatot ellátó Korrupcióellenes Munkacsoport. Előbbi – a jogszabály szövege szerint – feladatai ellátásában teljesen független, csak jogszabályoknak van alárendelve, feladatkörében más személy vagy szerv nem utasíthatja.
A hatóság feladata, hogy az uniós pénzügyi támogatások esetében fellépjen a csalás, összeférhetetlenség, korrupció és egyéb jogsértés vagy szabálytalanság megelőzése, felderítése és kijavítása érdekében.
Bejelentés vagy kérelem alapján, illetve hivatalból is eljárhat, és köteles bejelenteni a feladat- és hatáskörrel rendelkező hatóságoknak – ideértve az Európai Csalás Elleni Hivatalt (OLAF) és az Európai Ügyészséget is –, ha csalás, összeférhetetlenség, korrupció vagy bármely más szabálytalanság gyanúját észleli. A hatóság integritáskockázat-értékelési gyakorlatot is folytat majd az védelmében, ami magában foglalja a magyarországi közbeszerzési rendszer integritási helyzetének felmérését. Elnökét és az ő két helyettesét az Állami Számvevőszék elnöke javaslatára az államfő hat évre nevezi ki – a törvény szerint november 4-ig –, és mandátumuk leteltével nem újrázhatnak.
Az Integritás Hatóság mellett feláll a Korrupcióellenes Munkacsoport, amely a hatóságtól független elemző, javaslattevő, véleményező és döntés-előkészítő feladatokat ellátó testületi szerv lesz. A munkacsoport 21 tagú:
- az Integritás Hatóság elnökéből,
- a nem kormányzati szereplőket képviselő tíz tagból,
- valamint az állami szerveket képviselő ugyancsak tíz tagból
áll.
Magyar pénzügyőrök segítik az OLAF-ellenőrzéseket
Egy másik, több területet is érintő módosítással a Ház lehetővé tette, hogy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal pénzügyőrei segítsék az OLAF munkáját a magyarországi helyszíni ellenőrzésekkor.
Változtattak a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokra vonatkozó összeférhetetlenségi szabályokon is. Így az ilyen alapítványokban az, akivel szemben összeférhetetlenség vagy annak látszata áll fenn, köteles azt a döntéshozatalok előtt bejelenteni, és ilyen esetekben tartózkodni a döntésben való részvételtől.
Erősödik a társadalmi részvétel a jogszabály-előkészítésben
Szintén az igazságügyi miniszter kezdeményezésére a parlament elfogadta azt a törvényt, amely alapján a
kormányzati jogszabálytervezetek 90 százaléka kerül majd társadalmi egyeztetésre, a véleményezési idő pedig nem lehet kevesebb nyolc napnál.
A társadalmi konzultáció megtörténtét az európai támogatásokat auditáló szerv a tárgyévet követő év március 31-ig kiadott jelentésében tanúsítja. Emellett a kormányzati ellenőrzési szerv is évente ellenőrzi, hogy a jogszabály-előkészítésért felelős miniszter a meghatározott kötelezettségének eleget tett-e. Mulasztás esetén pedig pénzbírságot ró ki.
Többé nem kerülhet százezrekbe a közérdekű adatigénylés
Ugyancsak az uniós megegyezést szolgálja az információszabadságról szóló törvény módosítása. A jogszabályból kikerül az a passzus, amely közérdekű adatigénylés esetén lehetővé tette, hogy az adatközlő kifizettesse a kérés teljesítéséhez szükséges jelentős munkaerő költségét. Péterfalvi Attila, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) elnöke – aki ötletgazdaként kezdeményezte és támogatta a módosítást – a VG-nek erről hétfőn azt mondta:
a költségtérítés jogszerű megállapítása sok esetben több jogalkalmazási nehézségbe is ütközött, illetve nagyobb problémát okozott a közfeladatot ellátó szerveknek, mint amekkora tényleges előnnyel és hatással járt a működésükre nézve.
Ebben a törvénymódosítási csomagban kapott helyet az a rendelkezés is, amelynek értelmében az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszter munkaszervezetében létrejön a Belső Ellenőrzési és Integritási Igazgatóság. Fontos előírás, hogy az európai uniós források felhasználásával kapcsolatos feladatok tekintetében ennek igazgatója nem utasítható, akit egyébként a szakminiszter javaslatára a kormányfő nevez ki négy évre.
Normakontrollt kezdeményez az Országgyűlés
A képviselők – a kormány javaslatára – arról is határoztak, hogy kezdeményezik a büntetőeljárási törvény hétfőn elfogadott, szintén a Brüsszellel való kiegyezést szolgáló módosításának alkotmánybírósági vizsgálatát, azaz, hogy az új rendelkezések összhangban vannak-e az Alaptörvénnyel.
