Feltételezhető, hogy a kormány célja az lehetett, hogy hosszabb lejárat felé, az állampapírok irányába terelje az érintett betéteseket, akik így alacsonyabb kamatot és hozamot tudnak elérni. A döntés egyfajta kamatcsökkentéssel ér fel – állapította meg a VG megkeresésére Sághy Balázs, az Equilor Befektetési Zrt. szenior elemzője a kormány legújabb döntéséről, miszerint május 31-ig nem fizethetnek magasabb kamatot a bankok a három hónapos diszkontkincstárjegy hozamánál a befektetési vállalkozásoknak, pénztáraknak, lakás-takarékpénztáraknak, biztosítóknak, befektetési alapoknak és a legalább 20 millió forintot elhelyező lakossági ügyfeleknek.
Sághy arra is felhívta a figyelmet, hogy szerinte a döntés rontja a monetáris transzmisszió hatékonyságát, és többes kamatrendszert alakít ki, pedig ez inkább a monetáris kondíciók alakításáért felelős MNB területe lenne.
„A gyakorlatban a bankok nem szeretik átadni az általuk elérhető kamatokat az ügyfeleiknek: igyekeznek minél nagyobb kamatmarzsot elérni a források és a kihelyezések közt. A hirdetményeikben rendkívül alacsony betéti kamatokat találunk mind a lakossági, mind a vállalati ügyfelekre vonatkozóan, akik a hirdetményinél mégis magasabb kamatot kapnak, azok egyedi árazásban részesülnek. Ezek jellemzően a bank számára kiemelt fontosságú, nagy ügyfelek, akik a Treasury jóváhagyásával kaphatnak magasabb kamatot. A lakossági ügyfelek a legritkább esetekben tudnak jelentős előnyhöz jutni – még kiemelt privátbanki szinten sem jellemző” – magyarázta a szakember.
Sághy szerint a banki döntések egyediségéből következően nehéz megbecsülni, hogy mekkora lehetett a hozam, amit elérhettek az egyes befektetők.
Amit érdemes szem előtt tartani: a bankok alapvetően nem érdekeltek abban, hogy olyan betéteket vonzzanak be, amelyekre az irányadó kamatot (jelenleg 18 százalék) ki kell fizetniük.
– mondta, majd hozzátette, hogy a rendkívül kamatérzékeny, egyedileg nagyon nagy betéteket – ahol szóba jöhet az egyedi árazás – azonnal, egyetlen döntéssel elviheti az ügyfél, így ezeket nem tudják hosszú távra kihelyezni; sem hitelezésre, sem hosszabb lejáratú befektetésre nem használható, csak az MNB-be kihelyezés jöhet szóba.
„Növelik a mérleg méretét, ami a banki tőkekövetelmények miatt többlettőkeigénnyel, így tőkeköltséggel járhat. Ráadásul az év végi mérleg a bankadó alapja; az év vége felé minden bank igyekszik csökkenteni a mérleg méretét” – emelte ki az Equilor elemzője.
