Magyar nyugdíjasok helyzete: saját lakás, gyógyszertámogatás, 13. és 14. havi nyugdíj

A Human Rights Watch nemzetközi emberi jogi szervezet nemrég publikált jelentése a magyarországi idősek, nyugdíjasok helyzetét bírálta, elsősorban az alacsony nyugdíjak miatti szegénység és megélhetési nehézségek miatt. A Magyar Nemzet szerint azonban a HRW megállapításai egyoldalúak, és nem tükrözik teljes mértékben a valós magyarországi körülményeket.

A jelentés 45 interjú alapján – amelyek jellemzően nagyon alacsony nyugdíjú, budapesti és két hátrányos helyzetű vármegyei idős emberrel készültek – arra a következtetésre jutott, hogy a magyar állam nem biztosítja az idősek megfelelő életszínvonalát, és a nyugdíjrendszer strukturális problémákkal küzd.

A HRW szerint különösen a 2022–2023-as magas infláció súlyosbította a helyzetet, sok nyugdíjas pedig választásra kényszerül élelem, gyógyszer vagy fűtés között. A cikk rámutat: a HRW elemzése nem reprezentatív, mivel kizárólag a legnehezebb helyzetűeket szólaltatta meg, így nem ad képet az átlagos magyar nyugdíjasokról. 

A magyarországi sajátosságok jelentősen enyhítik az idősek terheit: több mint 90 százalékuk saját tulajdonú ingatlanban él, így lakhatási költségeik alacsonyak. A rezsicsökkentés miatt a fűtés, víz és áram díja kedvezőbb, mint sok nyugat-európai országban. Emellett a 65 év felettiek ingyenes tömegközlekedést vehetnek igénybe, a gyógyszerek jelentős részét támogatott áron kapják. 

A nyugdíjak az elmúlt 15 évben – a válságok ellenére is – folyamatosan nőttek, ráadásul a 13. és 14. havi nyugdíj is része a rendszernek. A nyugdíjkorhatár 65 év maradt, és az univerzális egészségbiztosítás keretében alacsonyabbak az önrészek, mint például Németországban, ahol 2026-tól bizonyos esetekben a betegek részben fizetik a mentőautó költségeit.

A HRW javaslata – a legalacsonyabb nyugdíjak emelése és a magasabbak visszavágása – inkább politikai jellegű, mintsem a magyar valóságon alapuló.