Szeptemberben 20,1 százalékkal nőttek az ami 26 éves rekord, ám ennél szomorúbb, hogy az idén ez volt az első hónap, amikor a statisztikai adatok alapján a bérnövekedés nem érte el a fogyasztói árindexet, tehát a fizetések vásárlóereje romlott.
Az infláció pedig egyelőre nem úgy tűnik, hogy tetőzne, és addig, amíg 20 százalék körüli az árindex, szinte biztos, hogy ez az állapot velünk marad.
Ráadásul jövőre a bérdinamika az ideinél jóval lassabbnak ígérkezik, és bár hátravan még a 2023-as bérmegállapodás, az már most kizárható, hogy januártól ismét 20 százalékkal emelkedjen a és a garantált bérminimum összege. A munkáltatói és a munkavállalói oldal megszólalásaiból egyaránt arra lehet következtetni, hogy a kötelező legkisebb fizetés nagy valószínűséggel az éves átlagos inflációval nagyjából azonos mértékben emelkedhet, ami a mostani tudásunk szerint 14-15 százalék körül alakulhat. Ebben az esetben a versenyszféra bérei inkább 10 százalék körül növekedhetnek, amit egyébként a jegybank a szeptemberi inflációs jelentésében is jósolt.
Vagyis amíg nem lesz egy számjegyű az infláció, addig Magyarországon csökkennek a reálbérek.
Ez pedig minden jóslat szerint jövő év végére lehet realitás.
A visegrádi országokban már az év eleje óta csökkennek a reálbérek
Öröm az ürömben, hogy míg hazánkban erre a harmadik negyedév végéig kellett várni, addig a visegrádi országokban már az év eleje óta vaskos mínuszban vannak a reálbérek: Csehországban 6,6, Szlovákiában 2,9, Lengyelországban pedig 1 százalékkal értek kevesebbet a fizetések az első fél évben, mint 2021 azonos időszakában. Érdekesség, hogy a második negyedévben Csehországban a keresetek mindössze 4,4 százalékkal nőttek, tehát a legkevésbé beszélhetünk ár-bér spirálról, mégis a magyarral szinte azonos, 17,8 százalékos volt az infláció szeptemberben. A csehek fizetését pedig úgy ahogy van elvitte a drágulás, az április–június közötti három hónapban közel 10 százalékkal csökkent az ottani bérek vásárlóereje.
Magyarországon ezzel szemben június végéig 7,9 százalékkal nőttek a reálkeresetek, köszönhetően a jövedelmi transzfereknek, mint a fegyverpénz, illetve a jelentős minimálbér-emelésnek, azaz tulajdonképpen ezen hatások miatt nem fordult korábban mínuszba a hazai bérdinamika. Jövőre ugyanakkor fordulhat a kocka, az őszi parlamenti választásokra készülő Lengyelországban ugyanis már megvan a megállapodás a minimálbérről, ott két ütemben összesen 20 százalékkal emelkedik a kötelező legkisebb fizetés.
Tíz év után érhet véget a reálbérek emelkedése
Mindez azt is jelenti, hogy 2012 után 2023-ban Magyarországon ismét nagyobb lehet az infláció a bérnövekedésnél, 10 év után először csökkenhet újra a fizetések vásárlóértéke. Ilyen hosszú időszakra nem nagyon volt példa az ország történetében, legalábbis az elmúlt 30 esztendőben biztosan nem: ez felülmúlja az 1997 és 2003 közötti időszakot is, amikor hét egymást követő évben nőtt megszakítások nélkül a reálbér. De nemcsak a hosszában, hanem a mértékében is erőteljes fizetésfelzárkózásról beszélhetünk, ez idő alatt 54 százalékkal emelkedett a keresetek vásárlóereje, ami két és félszerese az 1990 és 2010 közötti 20 százalékos reálbér-növekedésnek.
