Pénteken érkezik a nyugdíjprémium és a -korrekció, ami mintegy 2 millió nyugdíjasnak nyújt érdemi segítséget a rohanó infláció közepette. A két járandóság közül az utóbbi az igazán lényeges, a mostani emeléssel együtt a nyugdíjak összege az év eleje óta már 14 százalékkal emelkedik, így az átlagnyugdíj mértéke is tovább nő, a jelenlegi 172 ezer forintról 179 ezer forintra. 

Fotó: Vémi Zoltán / Világgazdaság

Az igazán érdekes kérdés a jövő évi inflációs várakozás, amely meghatározza a nyugdíjak további sorsát.

Bár továbbra sem tudni, hogy decemberben mit ír bele a jövő évi költségvetési törvény módosításába a kormány, azaz pontosan mekkora inflációval tervez, 

ám ha a legoptimistább becsléssel számolunk, amely szerint 13 százalékos lehetett 2022-ben az éves infláció, akkor az ezzel párhuzamosan meghatározott 13 százalékos nyugdíjemeléssel januártól 200 ezer forintra nőhet az átlagnyugdíj mértéke Magyarországon.

A legtöbb szakértő szerint azonban ennél jóval nagyobb lehet az éves infláció mértéke. 

Az átlagnyugdíj az év eleje óta folyamatosan emelkedett, tavaly decemberben még 156 ezer forint volt: a januári 5 százalékos emelést júliusban egy 3,9 százalékos, majd most novemberben egy 4,5 százalékos követte, s egy év alatt összesen 23 ezer forinttal nőtt az átlagos havi járandóság. 

Farkas András nyugdíjszakértő a VG érdeklődésére megerősítette, hogy szerinte is elérhető a 200 ezer forintos határ, miután Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter korábban 13 százalékos fogyasztói áremelkedési ütemről beszélt,

tehát ennyivel mindenképpen emelni kellene a nyugdíjakat 2023-ban. Főleg azért is, mert az infláció a nyugdíjasokat sem kíméli: a nyugdíjas infláció októberben 23,6 százalék volt, ami Farkas András szerint sosem volt még ilyen magas, ráadásul ez meghaladja az alapinfláció 21,1 százalékos növekedését. Bár a januártól októberig számolt drágulási ütem kisebb, 13 százalékos volt, tehát az idei 14 százalékos emelés tulajdonképpen fedezi az inflációt, a nyugdíjasok azonban nem ezt látják, sokkal inkább a 40 százalékos élelmiszer-inflációval és a 67 százalékos rezsidrágulással szembesülnek, tehát ahhoz képest az emelés a nyugdíjasok szerint nagyon kevés.

 

 

Biztosan felül kell vizsgálni majd a jövőben

– mondta a jelenlegi szisztémáról a szakember, aki szerint ez egy békeidőkre kitalált megoldás, ilyen rendkívüli helyzetben nem működik. Ettől függetlenül elismerte, hogy a nyugdíjak emelése iszonyatosan sokba kerül az államkasszának, csak a mostani, 4,5 százalékos novemberi emelés 217 milliárd forint, ehhez hozzá kell még adni 24,5 milliárdos prémiumot, tehát egészében majdnem 250 milliárdot kell kifizetni a költségvetésből egyetlen hónap alatt a nyugdíjakra. Nem kis tételről van szó, ugyanis minden 1 százalékos növekedésnek 40 milliárd forint a pluszkiadása.

Tehát ha jövőre valóban 13 százalékkal emelkednének a nyugdíjak, akkor az 520 milliárd forinttal többe kerülne a költségvetésnek, mint az idén.

Farkas András arról is beszélt, hogy a svájci indexálást nem bírná ki a költségvetés, ugyanis az 50 százalékban az inflációhoz, 50 százalékban pedig a nettó nemzetgazdasági kereset növekedéséhez igazodik, és ha magas bármelyik érték, akkor azt szerinte iszonyú nehéz kigazdálkodnia a büdzsének. De ezzel együtt szerinte valamilyen módon be kell építeni a keresetek növekedését, mert egyébként nagyon gyorsan leszakadnak a nyugdíjak az aktív keresők vásárlóerejétől. 

Szóba jöhetne a vegyes indexálás, amelyről pedig úgy vélekedett, hogy azzal még a mostaninál is rosszabbul járnának a nyugdíjasok.

Hangsúlyozta, hogy nem is itt van a fő probléma, hanem hogy egységes százalékos mértékben van megadva az emelés, minden nyugdíjasnak 4,5 százalékos emelés jár, függetlenül attól, hogy 50 ezer forintot vagy 500 ezer forintot kap. De szintén gondot okoznak azok a valorizációs szorzók, amelyek mindig követték a nettó nemzetgazdasági átlagkereset növekedését, és mivel ez az utóbbi években felgyorsult, ezért minél később állapították meg valakinek a nyugdíját, az annál jobban járt; ugyanakkor azonos életpálya után felével kisebb nyugdíjat is kaphatott az, akinek tíz évvel ezelőtt állapították meg a nyugdíját. Ezért a szakértő szerint a valorizációs szorzóknál is korrekcióra lenne szükség.