A jogállamisági feltételrendszerrel foglalkozó európai parlamenti képviselők csütörtöki brüsszeli sajtótájékoztatójukon úgy értékelték, hogy a jogállamiság megsértésének kiküszöbölésére tett magyar intézkedések nem megfelelők. Petri Sarvamaa, az Európai Néppárt finn képviselője a sajtótájékoztatón elmondta: az Európai Bizottság „nagyon szűken” értelmezte a feladatát, amikor konkrét magyarországi korrupciós ügyeket és érdek-összefonódásokat kifogásolt a közbeszerzések kapcsán.
Véleménye szerint ez csupán egy szelete a magyarországi jogállamisági problémáknak. Mint mondta, lehetséges, hogy Magyarország most elkezdett a jó irányba haladni, de a magyar kormány által javasolt 17 intézkedés kapcsán, „amelyeket sikerült gyorsan átnyomniuk a magyar parlamentben”, még nem vonható le az a következtetés, hogy Magyarországon helyreállt a jogállamiság.
visszatartása: mit vár még el Brüsszel?Legalább három törvényjavaslatot még biztosan el kell fogadnia az év hátralévő részében az Országgyűlésnek. |
Azt várjuk az Európai Bizottságtól, hogy jövő kedden az általunk elmondottakkal összhangban értékelje a helyzetet, mi fenntartjuk, hogy továbbra is vannak kockázatok Magyarországon. Arra számítunk, hogy a bizottság javasolni fogja a tanácsnak az uniós források felfüggesztését, az összeg nagysága vita kérdése lehet
– hangsúlyozta.
Eider Gardiazabal Rubial spanyol szocialista képviselő hangsúlyozta: a jogállamisági feltételrendszerről szóló rendelet célja az uniós költségvetés védelme, és nem az egyes kormányok szankcionálása. Véleménye szerint a magyar kormány által javasolt intézkedéscsomag 17 javaslata közül csupán kettő megfelelő, és a magyar kormány eddig csak hármat hajtott végre közülük. A képviselő kétkedését fejezte ki abban, hogy az Európai Bizottság helyesen használja-e mechanizmust, és arra kérte fel a testületet, hogy tartsa fent az uniós források befagyasztásával kapcsolatos javaslatot Magyarország vonatkozásában.
Moritz Körner, az EP Renew frakciójának német képviselője szerint az Európai Bizottság nem értelmezi megfelelően a mechanizmust, és nem él az ezáltal biztosított eszközökkel. A magyar javaslatcsomag kapcsán azt mondta, hogy mivel még csak most születtek meg a jogszabályok, a bizottságnak legelső lépésben vissza kellene tartania az uniós forrásokat, egészen addig, míg a magyar kormány a gyakorlatban is bizonyítja, hogy a jogszabályok működnek. Hozzátette: ha az uniós bizottság elfogadja a magyar kormány ígéreteit, akkor Ursula Von der Leyen, a testület elnökének személyes felelőssége merül fel, hogy nem tett semmit a magyarországi korrupció felszámolásáért.
Daniel Freund az uniós parlament Zöldek frakciójának képviselője elmondta: számos bizonyíték áll rendelkezésre a magyar kormány korrupciójáról.
Az uniós pénzek elkötése szervezett módon zajlik a legmagasabb szintről, Orbán Viktor miniszterelnök utasítására
– jelentette ki. Freund is egyetértett azzal, hogy az Európai Bizottság „túl szűk értelemben” tett eleget feladatának, mivel Magyarországon a korrupción kívül számos más jogállamisági probléma is van. Véleménye szerint a magyar kormány által javasolt 17 intézkedés egyike sem javítja a jogállamiság helyzetét Magyarországon, mivel nem nyújt megoldást a többi között a bírói függetlenséggel kapcsolatos aggályokra, és a korrupciót felszámolni hivatott Integritás Hatóságnak nincs bűnüldözői jogosultsága. „A magyar igazságszolgáltatást foglyul ejtette a kormány, Orbán Viktor rokonai tovább élvezhetik a büntetlenséget” – hangoztatta. Daniel Freund azt javasolja a bizottságnak, hogy
először tartsa vissza az uniós forrásokat, aztán hosszú távon kövesse nyomon az új magyar jogszabályok végrehajtását és alkalmazását, és ha pozitív eredményhez vezetnek, akkor Magyarország megkaphatja az uniós pénzeket.
