„Most 17 követeléssel foglalkozunk. Mindet teljesíteni fogjuk. De lefogadom, hogy közvetlenül ezután lesz egy 18., egy 19. és így tovább…” – ezt jósolta a Magyarországnak járó uniós források kifizetéséhez kapcsolt brüsszeli elvárásokról Orbán Viktor még október végén a Budapester Zeitung című lapnak adott interjúban. A miniszterelnöknek a tizennyolcadikkal kapcsolatban már biztosan igaza volt, hiszen az igazságszolgáltatásban is kiigazításokat kért hazánktól az Európai Bizottság. Viszont egyre több jel mutat abba az irányba, hogy újabb, tizenkilencedik követelés talán mégsem lesz, hiszen a napokban több olyan – egyelőre informális – hír látott napvilágot, miszerint jövőre uniós pénzekhez juthat hazánk a helyreállítási alapból.
A VG összeszedte a várható menetrendet, továbbá azt, hogy milyen jogszabályalkotási feladatokon van túl az Országgyűlés, és mik várnak még rá ahhoz, hogy a jogállamisági viták lezárásaként megállapodás születhessen a helyreállítási forrásokról Budapest és Brüsszel között.
Amiről már törvényt hozott a parlament
Az Országgyűlés eddig igen erős őszi szezont tudhat maga mögött, legalábbis ami a megegyezéshez szükséges törvényhozást illeti. Elsőként létrehozta az Integritás Hatóságot – a vezetőit már ki is nevezte az államfő, és a szervezet napokon belül meg is kezdi munkáját –, valamint a Korrupcióellenes Munkacsoportot. Az Integritás Hatóság elsődleges feladata, hogy az uniós pénzügyi támogatások esetében fellépjen a csalás, az összeférhetetlenség, a korrupció és egyéb jogsértés vagy szabálytalanság megelőzése, felderítése, kijavítása érdekében.
Döntés született továbbá arról, hogy ezentúl magyar pénzügyőrök segíthetik az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) ellenőrzéseit, ahogyan arról is, hogy a jövőben a jogszabálytervezetek túlnyomó többségéről társadalmi egyeztetést folytat majd előzetesen a kormány. A közérdekű adatigényléssel kapcsolatban szintén változtak – brüsszeli kérésre – a szabályok, törölték ugyanis a törvényből azt a passzust, amely lehetővé tette, hogy ilyen igényelések esetén az adatközlő kifizettesse a kérelmezővel a kérése teljesítéséhez szükséges jelentős munkaerőtöbblet költségét.
Az országgyűlési képviselőkre és az állami szervek vezetőire vonatkozó vagyonnyilatkozat-tételi előírásokat ugyancsak újraírta a parlament, egyes pontokon vegyítve az európai parlamenti és a korábbi magyar rendszer elemeit, de jórészt az idehaza idén nyárig hatályos szisztémát állította vissza.
Mi a várható menetrend?
Sajtóhírek szerint az Európai Bizottság november 22-én, azaz jövő kedden tartja azt a tanácskozását, amelyen értékeli a magyar vállalások eddigi teljesítését.
A tárgyalásokért felelős Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter a napokban azt mondta, ha valóban helytálló ez a dátum, akkor az időben jót jelent Magyarországnak, mert így reális esély mutatkozik a tárgyalások december végi lezárására és a 2023-as folyósításra. Ugyanakkor a Bloomberg hírportál – amely a november 22-i dátumot is megszellőztette – éppen csütörtökön arról írt az ügyet ismerő személyekre hivatkozva, hogy az Európai Bizottság a jövő héten valószínűleg még nem dönt a Budapest által küldött reformjavaslatokról, ahogyan az eredetileg várható volt, annak ellenére, hogy a problémák kezelése terén történtek előrelépések.
Ha a döntés valóban csúszik, akkor nagyon kevés idő marad az uniós pénzügyminiszterek számára, hogy értékeljék a magyar lépéseket az idei utolsó, december 6-i ülésük előtt.
Márpedig az uniós kormányoknak az év végéig jóvá kell hagyniuk Magyarország tervét, különben Budapest elveszíthet mintegy 4,1 milliárd eurót
– írta a Bloomberg, arra is kitérve, hogy egyre nehezebb függetleníteni Magyarország uniós pénzeit az Ukrajnának szánt új, 18 milliárd eurós csomagtól és a társasági minimumára vonatkozó javaslattól. „Mindkét dossziét Budapest blokkolja” – jegyezték meg a cikkben, amelynek tisztviselőkre, diplomatákra hivatkozó végkövetkeztetése mégis az, hogy az EU végül támogatni fogja a magyar helyreállítási tervet.
Ennek szükségességét Varga Mihály pénzügyminiszter is kiemelte friss posztjában, hozzátéve: annak ellenére is éllovas volt a magyar és a lengyel hogy pont ez a két ország nem kapta meg a helyreállítási alapból járó támogatást.
Mire van még szükség magyar részről?
A magyar parlamentre ugyanakkor még legalább három jogszabályalkotási aktus vár a megállapodás érdekében. Ezek közül kettő – Varga Judit igazságügyi miniszter előterjesztésében – már a Ház előtt fekszik. Az egyik alapján a jelenleg az államháztartásért felelős miniszter irányítása alá tartozó, központi hivatalként működő Európai Támogatásokat Auditáló Főigazgatóság (EUTAF) a jövőben autonóm államigazgatási szerv lesz. Ez azt jelenti a tárcavezető magyarázata szerint, hogy az EUTAF a feladatainak ellátásában funkcionálisan és szakmailag egyaránt teljesen függetlenné, feladatkörében más személy vagy szerv által nem utasíthatóvá válik, s feladatai ellátásához nem kérhet iránymutatást. Ugyancsak ebben az indítványban
máris átírnának néhány hete elfogadott törvényeket is,
miután az Európai Bizottság észrevételeket fűzött mind a már említett Integritás Hatóság, mind pedig a Belső Ellenőrzési és Integritási Igazgatóság működésére vonatkozóan.
Az igazságügyi miniszter másik javaslata szintén egy már érintett témakörben, a vagyonnyilatkozatokban kezdeményez újbóli változtatásokat az Európai Bizottság felvetései nyomán. Így például az országgyűlési képviselőknek az új szabályok értelmében legelőször 2023. január 31-ig kellene leadniuk a bevallásukat az idén november 1-jei állapotnak megfelelően. Az Integritás Hatóság pedig jogot kapna a nyilatkozatok ellenőrzésére.
Bíróságok függetlensége: jó eséllyel ez lesz az utolsó mozzanat
Még várat magára a harmadik törvényjavaslat benyújtása, amely az igazságszolgáltatást érinti majd. Ez volt az a bizonyos „tizennyolcadik” kérés Brüsszeltől, amely aggályokat fogalmazott meg a magyar igazságszolgáltatás függetlenségével kapcsolatban, és az Országos Bírósági Hivatal (OBH), valamint az Országos Bírói Tanács (OBT) közötti hatáskörmegosztásban kért változtatást. Navracsics Tibor a múlt héten újságíróknak azt mondta, az ezt a kérdést rendező előterjesztés is rövidesen a parlament elé kerül. Arra a kérdésre, hogy az Európai Bizottság aggályai nyomán az OBT vétózhatja-e majd a Kúria elnökének a kinevezését, a területfejlesztési miniszter akkor úgy felelt: „Jelenleg itt nem tartunk.”
A Reuters már az igazságszolgáltatással kapcsolatban ígért magyar változtatáskor azt írta egy meg nem nevezett európai uniós hivatalnokra hivatkozva, hogy
Magyarország „fontos lépést” tett a neki járó, visszatartott kilábalási pénzek felszabadítása felé,
mivel elfogadta a brüsszeli követeléseket az igazságszolgáltatás függetlenségét illetően. Ez jó jel a mintegy 6 milliárd eurót kitevő, a jogállamisági vita miatt felfüggesztett kilábalási segély kiutalásáról szóló tárgyalások szempontjából – írta a hírügynökség.
