A 2022-es év végéig összesen 3329 millió forint, tehát közel 3,5 milliárd forint kiesést okoz a fővárosi tömegközlekedés költségvetésében az úgynevezett reklámtenderügy – derül ki a VG által megismert adatokból. 

Fotó: Vémi Zoltán / Világgazdaság

Csak szemléltetésképp: ebből az összegből akár 

több mint 30 új saját buszt is vásárolhatott volna a BKV, vagy éppen négy új CAF villamost.

Az utóbbi különösen fájó, mivel a főváros a közelmúltban jelentette be, hogy nincs pénze a rendelkezésére álló valamennyi kedvezményes árú CAF megrendelésére. A városháza költhetett volna belőle arra is, hogy az energiaválságra hivatkozva ne kelljen bezárnia a fogaskerekűt – amivel egyébként mindössze 120 millió forintot takarítanak meg –, vagy hogy az egyébként kifejezetten zöld, környezetkímélő CNG-, vagyis sűrítettföldgáz-hajtású buszai továbbra is közlekedhessenek. Ezeket a földgázárak elszabadulása miatt vonták ki a forgalomból, dízeljárművekkel pótolva őket.

Talán mégis a legkézzelfoghatóbb párhuzam: ha ezt a 3,5 milliárd forintot nem égeti el a városvezetés, akkor a BKV jó eséllyel megúszta volna, hogy az idén októberben 4,7 milliárd forint adó és járulék megfizetése alól kérjen haladékot a Nemzeti Adó- és Vámhivataltól. A fővárosi közlekedési cég hiánya összesen 20 milliárd forint, 

vagyis ha nem következik be (totálisan érthetetlen okokból) a reklámtenderügy, az önmagában ennek az ötödét fedezhette volna.

A példákat hosszan lehetne még sorolni, de a lényeg talán már ezekből is látszik: bőven lett volna helye a pénznek Budapest működtetésében.

Mi az a reklámtender és mi köze hozzá Karácsony Gergelynek?

A történet megértéséhez szinte napra pontosan három évet kell visszamenni az időben. Karácsony Gergelyt akkor választották meg frissen főpolgármesternek. A ciklus első közgyűlése 2019. november 5-én volt, amelyre 

a városvezető saját maga nyújtott be egy előterjesztést arról, hogy tiltsák meg a fővárosi cégeknek az egy évnél hosszabb időre szóló,

a tulajdonukban, használatukban vagy vagyonkezelésükben lévő reklámfelületek hasznosítására vonatkozó megállapodások aláírását. Egyetlen ilyen szerződés várt aláírásra, a BKV reklámtendere.

Budapest 2021.03.26.BKK BKV jármű hirdetés
Fotó:  Kallus György / VG

A vállalat évekig tartó, nyögvenyelős folyamat után jutott el addig, hogy tényleg már csak az aláírásra várt a megállapodás. A feladatra kiírt koncessziós közbeszerzést a francia hátterű multi, a JCDecaux Hungary Zrt. (JCD) nyerte meg, így megkapta volna a járműágazathoz és a tömegközlekedési infrastruktúrához tartozó reklámfelületek hasznosítási jogát. 

Csakhogy ez négy plusz opcionálisan további négy évre szólt volna, amit abszolút ellehetetlenített a főpolgármesteri javaslat.

A BKV nem mehetett szembe a tulajdonos döntésével. Más megoldás nem lévén, először eredménytelennek nyilvánította az amúgy eredményes és érvényes tendert, majd lezárta. (Akit részleteiben is érdekelnek a történtek, az itt olvashat bővebben a témáról.)

Nem okozott különösebb meglepetést, hogy a Közbeszerzési Hatóságnak is szemet szúrt az eset, ami miatt végül 120 millió forint bírságot szabott ki a cégre. Így lett egy bevételszerzési lehetőségből a kiadást növelő jogi hercehurca, és még csak azt sem lehet tudni, hogy miért volt erre szükség.

Időhúzásban profi a városháza

Miután elkaszálták az üzletet, Karácsony Gergelyék a kezdetektől azzal nyugtatták a közvéleményt, hogy hamarosan kiírnak majd egy új közbeszerzést a tárgyban, ami sokkal kedvezőbb és modernebb konstrukció lesz Budapestnek. 

Eltelt három év, és a mai napig nem történt semmi.

Annak ellenére sem, hogy Karácsony Gergely például 2021 januárjában – tehát már akkor is több mint egy évvel az eredeti közbeszerzés megtorpedózását követően – arról beszélt az InfoRádiónak, hogy a főváros egy új beszerzés kiírását fogja elindítani. Ez elmaradt, pontosabban nyolc hónappal később, 2021 szeptemberében megjelent egy felhívás, amelyet viszont alig egy hónappal később már vissza is vontak.

A reklámtender előzményeinek fényében ezen kár is csodálkozni, az viszont némiképp furcsán hatott, hogy miután Karácsony Gergely sokallotta a BKV reklámfelületeinek a négy évre tervezett kiszervezését, második körben már hat évre adták volna oda a jogokat.

Az idő pénz, de ebben az esetben tényleg nagyon-nagyon sok pénz

Mikor 2021 októberében másodjára is léket kapott a reklámtender, a pályázati dokumentációban azt írta a főváros, hogy bár a közbeszerzést eredménytelennek minősítették, de „valószínűsíthetően” megismétlik majd. Tekintettel arra, hogy azóta megint eltelt egy év, a VG megkereste a BKV-t, hogy hol tart az ügy. A cég azt válaszolta, hogy

egyelőre nem született meg a döntés, jóváhagyás az új eljárás indításáról.

Mindez pénzügyi szempontból különösen rossz hír. Ha hagyták volna, a JCD 2019 novemberétől havi 142 millió forintot fizetne a fővárosnak a BKV reklámhelyeiért. 

Azóta 39 hónap telt el, ezalatt több mint 5,5 milliárd forint folyhatott volna be.

Hiába, erre valamiért nem tartottak igényt a városházán, helyette beérték a korábbi, sokkal kedvezőtlenebb viszonyok fenntartásával. A BKV a reklámhelyeinek hasznosítására két céggel áll szerződéses kapcsolatban:

  1. A Peron Reklám Kft. a hatályos bérleti szerződése alapján reklámpartnerei bevonásával hasznosítja a társaság reklámozásra alkalmas felületeinek legnagyobb részét. A megállapodás határozatlan idejű, három hónap felmondási idővel. A teljesség igénye nélkül: a Peron Reklám Kft.-hez tartoznak a járművek külső felületei, a járművek belső felületei (a metró kivételével), a metróállomásokon az óriásplakátok, CLP berendezések és a mozgólépcső melletti falfelületeken lévő plakátok. 
  2. A Promix Zrt. a hatályos bérleti szerződése alapján jogosult valamennyi metrókocsi belső felületének reklámcélú hasznosítására. Ez a szerződés is határozatlan idejű, 150 napos felmondási idővel.
2021.08.05.BKV álláshirdetés
Fotó:  Kallus György / VG

Csakhogy ez a két cég együttesen fizet a fővárosnak átlagosan 50 millió forintot, 

két és félszer kevesebbet, mint amennyit a JCD teljesített volna.

A BKV kiadta az erről szóló hivatalos statisztikát a VG-nek, ebből tudható, hogy a reklámfelületek hasznosításából

  • 2020-ban összesen 592 millió forint folyt be (havonta átlagosan 49,3 millió forint),
  • 2021-ben 580 millió forint (havonta átlagosan 48,3 millió forint)
  • 2022 októberéig pedig 509 millió forint (havonta átlagosan 51 millió forint).

Ezeket az adatokat összevetve a JCD ajánlatával az állapítható meg, hogy 2020-ban 1112, 2021-ben 1124, 2022-ben októberig pedig 911 millió forintot bukott a főváros azon, hogy kiszorította a francia multit. 

Ez tehát összesen 3147 millió forint, mintegy 3,15 milliárd.

Novemberben és decemberben együttesen további 182 millió forint veszhet oda, így jön ki a cikkünk legelején közölt 3329 millió forint. A végére viszont csak egy kérdés maradt: vajon meddig ül még ezen a helyzeten a városháza, és meddig termeli tovább a veszteséget a fővárosi költségvetésnek? Érdemes sietni, minden egyes nappal újabb milliókat, nagyjából 2,6 millió forintot dobnak ki az ablakon.