Ahogy arról a VG is beszámolt, a kormányzat benyújtott egy majd 200 oldalas csomagot, ami az egyes foglalkoztatási tárgyú törvényeket módosítja. A javaslat Semjén Zsolt, miniszterelnök-helyettes neve alatt fut, előadója pedig Palkovics László technológiai és ipari miniszter.
Az előterjesztés az egészen apró részletekig tartalmaz újdonságokat, de
alapvetően két EU-s irányelv átültetéséről szól: az egyik a 2019/1152, a másik a 2019/1158.
Előbbi reagál a demográfiai fejlemények, a digitalizáció és az új foglalkoztatási formák által előidézett munkaerőpiaci kihívásokra és alapvetően az a szándéka, hogy átlátható és kiszámítható munkafeltételek biztosítson az Unió egész területén. Ennek érdekében
- új munkavállalói minimumjogokat hoz létre,
- új szabályokat vezet be a munkavállalók számára a munkafeltételeikről nyújtandó információk tartalmára, formájára és ütemezésére vonatkozóan,
- de tartalmaz a próbaidő kikötés vagy a munkaidő-beosztás módosításával kapcsolatos garanciákat is.
Talán ennél is fontosabb, hogy a munkáltató által ingyenesen biztosítandó kötelező képzések igénybevételére vonatkozó új szabályokat is nevesít.
A második, a 2019/1158-as irányelv célkitűzése a nők munkaerőpiaci részvételének növelése, alulreprezentáltságuk szociális és szociális biztonsági következményeinek kiküszöbölése, valamint a család mint a társadalom legfontosabb egységének a terhek egyenlőbb megosztásával történő megszilárdítása.
Mindennek a magyar szempontból legfontosabb jogharmonizációt igénylő rendelkezései biztosítják az apasági szabadságot, a szülői szabadságot, a gondozói szabadságot és a rugalmas munkafeltételeket.
Ebben a cikkben az részleteit foglaljuk össze a törvénymódosítási csomag tanulmányozása alapján.
Jól hangzik az öt helyett tíz nap
Ha minden terv szerint halad, az új szabályozás 2023 januárjától lép hatályba. A kiindulási pont, hogy a módosítás az eddigi 5 napos apai pótszabadság intézményét 10 napos apasági szabadságra változtatja. A pontos megfogalmazás szerint
az apa a gyermeke születése esetén legkésőbb a gyermeke születését követő, vagy gyermek örökbefogadása esetén legkésőbb az örökbefogadást engedélyező határozat véglegessé válását követő második hónap végéig tíz munkanap szabadságra (a továbbiakban: apasági szabadság) jogosult, amelyet kérésének megfelelő időpontban, legfeljebb két részletben kell kiadni. Az apasági szabadságra a munkavállaló akkor is jogosult, ha a gyermeke halva születik, vagy meghal.
Fontos tisztában lenni azzal, hogy az apasági szabadság esetében az apa családi állapota nem bír jelentőséggel, így az apasági szabadság annak az apának is jár, aki nem házas, illetve aki elvált. Továbbá az apasági szabadságra való jogosultság meghatározása során
az egy háztartásban történő nevelés nem feltétel,
vagyis az az apa is jogosult igénybe venni az apasági szabadságot, aki nem él a gyermekkel közös háztartásban.
De mennyi pénz jár annak, aki apaként otthon babázik?
Az ötnapos apai pótszabadság teljes értékű szabadságot jelentett, ami után a munkabér 100 százaléka járt. Ezt nem hagyja érintetlenül a módosítás. Az első öt naphoz nem nyúl hozzá, ugyanakkor kimondja, hogy
az apasági szabadság hatodiktól a tizedik napjáig a járandóság 40 százaléka jár.
Ez ikergyermekek születésénél annyiban más, hogy az első hét nap után teljes bért ítél meg és csak a nyolcadik naptól alkalmazza a 40 százalékos plafont. Felmerül a kérdés, hogy vajon miért éppen így járt el a jogalkotó. Erre éppen a szóban forgó 2019/1158-as irányelv adja meg a választ, amely meghatározta, hogy az apasági szabadság idejére az apának legalább a betegség miatti távollét idejére járó ellátás összegének megfelelő juttatásban kell részesülnie. Ezt szem előtt tartva rögzíti a hazai jogszabályi környezet, hogy az apasági szabadság első öt munkanapjára az apát az illetmény 100 százaléka, a hatodik munkanaptól a tizedik munkanapig az illetmény 40 százaléka illeti meg.
A módosítás tehát a 2019/1158 irányelv által elvárt díjazást az apasági szabadság tartamának átlagában biztosítja.
Azt is érdemes látni, hogy az apasági szabadság első öt munkanapjára a munkáltatónak jókora költségei keletkeznek. Az állam nem is várja el, hogy ezeket egyedül viselje, ezek megtérítését kormányrendeletben szabályozza majd.
És még némi extra
Aki apasági szabadságát tölti, az lényegében védett személlyé válik. Ezt jól mutatja, hogy bár a munkáltató kapott jogot arra, hogy amennyiben jogos érdeke fűződik hozzá, akkor akár a már kiadott és már megkezdett szabadságát is megszakítsa a munkavállalójának, csakhogy ez nem vonatkozik az apasági szabadságra.
Lényegi elem, hogy a módosítás átmeneti rendelkezéseket is tartalmaz.
Ennek köszönhetően a munkavállaló 2022. augusztus 2. és december 31. között született vagy örökbefogadott gyermeke után a törvénymódosítás hatálybalépésétől számított két hónapon belül jogosult az apasági szabadságot igénybe venni.
Erre viszont csak akkor van lehetőség, ha hatálybalépés előtt apai pótszabadságot nem vett igénybe. Ha pedig igénybe vett, akkor az apai pótszabadság és az apasági szabadság időtartamának különbözete még mindig lehívható a számára.
