Kisebb hibáktól eltekintve a bankszektor megfelelt a szabályrendszerének a Magyar Nemzeti Bank témavizsgálata alapján, ám a jegybank így is kiszabott összesen 18 millió forint büntetést 9 hitelintézettel szemben.
Az MNB honlapján szerdán közzétett szakmai cikk szerint a fizetési stop kapcsán sehol sem sérült lényegesen az ügyfelek érdeke, a feltárt kisebb problémákat a piaci szereplők gyorsan orvosolták.
Az írást jegyző, az MNB hitelintézeti felügyeleti osztályát vezető Szira István felidézte, hogy a hiteltörlesztési moratóriumot 2020-ban a pandémia, a gazdasági szereplők és a fogyasztók fizetési képességének várható nehézségei miatt vezették be.
A moratóriumot az elmúlt több mint két és fél évben többször meghosszabbították.
Első és második időszakában automatikusan, külön nyilatkozat nélkül vonatkozott a hitel-, kölcsön- és lízingszerződésekre, a 2021. novembertől kezdődő harmadik, majd az idén július 31-től bevezetett negyedik időszakban már igényelni kellett.
Gyors alkalmazkodást, rendszertechnikai átállást tett szükségessé a rendkívüli intézkedésként bevezetett fizetési moratórium a hitelintézeteknél. A cikk ugyanakkor kiemelte, hogy az intézmények részéről felmerülő értelmezési kérdéseket az MNB jó néhány iránymutatással segítette, valamint figyelemmel kísérte az adósok tájékoztatását, amelyet szükség esetén javíttatott is. Emellett a jegybank több vezetői körlevélben is megfogalmazta a moratóriumot igénybe vevő adósok kezelésével szemben támasztott elvárásait, így például a moratórium időszaka alatt felhalmozott kamattartozás előtörlesztésének díjmentes biztosítását.
Az MNB 2021 júniusában 16 intézményt érintő témavizsgálatot indított a fizetési halasztás szabályrendszerének való intézményi megfelelés áttekintésére. Ennek középpontjában a szabályozás üzleti logikába való átültetése állt, amelynek részeként a felügyelet áttekintette a moratórium során felhalmozott tartozások megfelelő kezelésére és a várható futamidő-hosszabbítás kiszámítására vonatkozó gyakorlatokat.
Az ellenőrzés a fizetési stop első és második időszakát érintette.
Az MNB vizsgálata egyebek mellett megállapította, hogy beállítási hiányosságok miatt két pénzügyi intézménynél előfordult a késedelmi kamat felszámítása. Az adósok szűk körét érintő hibát ugyanakkor az érintett bankok a moratórium első szakaszában orvosolták, és megkezdték a tévesen felszámított összegek korrekcióját. Három intézet esetén a jegybank megállapította, hogy azok a keretjellegű termékekhez kapcsolódó biztosítási díjakra is tévesen kiterjesztették a fizetési haladékot. Az érintett hitelintézetek ezzel az adósoknak a jogszabályokon túlmutató haladékot biztosítottak a fizetési kötelezettségekre, de megnövelték a fizetési moratórium során keletkező tartozás mértékét.
Négy banknál az derült ki, hogy a halasztásból való kilépéseknél jogsértő módon indították el a moratóriumi tartozás beszedését, és elvégezték a futamidő meghosszabbítását. Egyes adósok a fizetési halasztás szabályrendszeréhez képest ezzel a megoldással jobban is járhattak, de
az intézmények a jogszabálytól való eltérést az érintett ügyfelek kérése nélkül hajtották végre.
A pénzintézetek többsége a rulírozó hiteltermékeket érintő jogszabályban rögzített határidőben teljesítette az átszámításra és a fogyasztóknak járó összeg visszatérítésére való kötelezettségét. Néhány esetben merült fel csekély határidő-túllépés és csak egy intézménynél fordult elő nagyobb állományt érintő késedelem. Egy intézmény esetén a szükséges rendszerfejlesztések késése miatt a kormányrendelet hatálybalépését követően megszűnő, moratóriummal érintett keretjellegű termékeknél átmenetileg nem sikerült beállítani a 12 havi részletfizetést.
Az MNB a hibák súlyát, illetve a vizsgálat során az azok javítása érdekében megtett intézkedéseket is mérlegelve szabta ki a 9 hitelintézetre az összesen 18 millió forintos bírságot – összegezte a cikk.
