A lehető legrosszabbkor érte a szakszervezeteket és rajtuk keresztül a munkavállalókat is a kormányátalakítás, hiszen egyelőre nem tudni, hogy Palkovics László miniszter lemondását és ezzel a Technológiai és Ipari Minisztérium (TIM) megszűnését követően kinek a feladata lesz majd a jövő évi minimálbér-tárgyalások folytatása – jelezte a szakszervezetek aggodalmát Zlati Róbert, a Magyar Szakszervezeti Szövetség (Maszsz) elnöke.
Ahogy korábban megírtuk, a tíz éve nem volt ilyen alacsony az átlagbérhez képest, ráadásul az alacsony jövedelműek az átlagnál többet költenek élelmiszerre és rezsire.
A mostani minimálbér 200 ezer forint, míg a garantált bérminimum 260 ezer forint.
Magyarországon – mint ahogy arról már beszámoltunk – jövőre várhatóan 14-15 százalék körüli emelésre van kilátás,
amivel a minimálbér bruttó 223-228 ezer forintra, míg a garantált bérminimum 290-296 ezer forintra emelkedne.
A szakember emlékeztet, idén egyébként is nehezen indult az egyeztetés, hiszen viszonylag hosszas várakozás után, mindössze alig néhány héttel ezelőtt érkeztek meg a kormánytól az egyeztetéshez szükséges adatok – és azok sem a megfelelő mennyiségben – a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma (VKF) részvevői számára. A VKF tárgyalópartnerei mostanáig még el sem jutottak konkrét százalékoknak, a szakszervezetek követeléseinek és a munkáltatók, valamint a kormány ajánlatának ütköztetéséig.
A szakszervezetek attól tartanak, hogy a napokban zajló kormányátalakítás jelentősen befolyásolhatja az egyébként sem túl gördülékeny tárgyalások érdemi folytatását, miközben alig néhány héten belül, az év végéig egyezségre kell jutni a legkisebb keresetűek jövő évi megemelt javadalmazásáról. Zlati szerint a jelenlegi drámai gazdasági körülmények között ez a megállapodás akkor sem születne meg könnyen, ha minden a megkezdett formában és a már megszokott szereplőkkel zajlana, ám félő, hogy a kormányátalakítás nagymértékben átrendezi a helyzetet és a lehetőségeket.
Nem csak a szakszervezetek, a VKF minden tárgyalópartnere érzi, a kormánynak egyelőre kisebb gondja is nagyobb, mint a jövő évi minimálbér-emelés felelősét kijelölni. Hogy ne fussanak ki az egyeztetési időből, a munkáltatói és a munkavállalói oldal képviselői folytatják a tárgyalásokat – egyelőre a kormányoldal nélkül –, hogy legalább ők tisztázzák egymás között az álláspontokat és a lehetőségeket.
A kaotikusnak tűnő helyzet ellenére a Maszsz bizakodva várja az érdemi, már százalékokról szóló tárgyalások folytatását a kormányoldal képviselőivel is – szögezte le az elnök.
Ekkor lehet egymillió forint az átlagbér MagyarországonMég az ideinél kisebb bérnövekedési ütemmel is belátható időn belül beérhetik a magyar fizetések a nyugat-európai kereseteket. |
