Októberben is az élelmiszerek drágulása húzta felfelé az inflációt, erről beszélt kedden, a Magyar Nemzeti Bank monetáris tanácsának ülése után Virág Barnabás, a jegybank alelnöke. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint az élelmiszerárak valóban őrült módon emelkedtek az elmúlt egy évben, augusztusban és szeptemberben is már 30 százalékkal kerültek többe, mint az előző év azonos időszakában. A részletesebb adatokból az is kiderült, hogy gyakorlatilag nincs olyan élelmiszer, amelynek ne emelkedett volna az ára, kivéve a hatósági áras termékeké, amelyeknek tavaly október óta nem nőtt az ára a kormány intézkedése nyomán.  

20220803 BalmazújvárosA Balmaz-Sütöde gulyáskenyere lett az év Szent István-napi kenyere.fotó: Kiss Annamarie (KA)Hajdú-Bihari Napló 20220803 Balmazújváros
A Balmaz-Sütöde gulyáskenyere lett az év Szent István-napi kenyere.
fotó: Kiss Annamarie (KA)
Hajdú-Bihari Napló
Fotó: Kiss Annamarie / Hajdú-Bihari Napló

Nem csoda, hogy az élelmiszerdrágulás miatt az intézkedést több új termékre is kiveti majd a kormány. Ezt Orbán Viktor miniszterelnök jelentette be pénteki rádióinterjújában, bár részleteket nem árult el, így egyelőre nem tudni, mi kerülhet majd be az „ársapkás” kosárba. A VG információi szerint a kenyér, a tojás, a sajt és a margarin jöhet szóba.  

Ezekre a termékekre terjesztheti ki az élelmiszerárstopot a kormány

Világosan látszik az infláció alakulásából, hogy mely élelmiszerek pörgetik leginkább a drágulást. Az intézkedés heteken belül élesedhet.

Bármelyik is lesz majd ugyanakkor, az várhatóan a többi termék árát felfelé hajtja majd, hiszen a kereskedők az ársapkával keletkező veszteségüket igyekeznek más termékek áremelésével korrigálni.  

Miért drágulnak ennyire az élelmiszerek?

A kérdés összetett, de a VG-nek nyilatkozó szakértők legrövidebben így tudnák összefoglalni: mert minden más is drágul. Varga Zoltán, az Equilor Befektetési Zrt. szenior elemzője szerint bár már tavaly elindult a drágulás, az orosz–ukrán háború kitörése súlyosbította a helyzetet, hiszen a gabonaárak és az energiaárak (a műtrágyán keresztül is) jelentős emelkedése nagymértékben drágította az élelmiszerek előállítását, feldolgozását.

Az importtermékek esetén tovább rontotta a helyzetet a forint jelentős gyengülése, illetve a kiskereskedelmi különadó februári emelése sem segített, hiszen ez gyorsan beépült a szakértő szerint az árakba.

Regős Gábor, a Makronóm Intézet szakmai vezetője szerint is nagyrészt a háború és a kiskereskedelmi adó azonnali áthárítása tehet az áremelkedésről, de vannak más magyar sajátosságok is.  

© Cseh Gábor 20210715 NáraiŐszi árpa Aratás,Képen: kombájn Fotó: Cseh Gábor CSG Vas Népe 20210715 Nárai ,Őszi árpa Aratás,
Képen: kombájn 
Fotó: Cseh Gábor CSG Vas Népe
Fotó: Cseh Gábor / Vas Népe

„Nálunk ezeken kívül a forint gyengülése, az év eleji keresletnövekedés, a mezőgazdasági teljesítmény csökkenése, illetve az idei évben amúgy is gyenge termés is növelik az árakat. Emellett egyes alapanyagok (pl. műtrágya) kiemelkedő mértékben drágultak, ami megjelenik az árakban, valamint a kínálatot is visszafogja” – tette hozzá a szakértő.  

Miért épp az élelmiszerek drágulnak ennyire?  

Az élelmiszerek előállításához, feldolgozásához szükséges tényezők ára emelkedett leginkább, gabona, energia, műtrágya. A friss élelmiszerek esetén a leggyorsabb az átárazás, hiszen a kereskedők nem tudnak nagyobb készleteket felhalmozni  

– vélekedett Varga Zoltán.  

Regős Gábor szerint is több tényezőre vezethető vissza az ok: az élelmiszerek esetében a kereslet kevésbé rugalmas, így az árak a kínálat visszaszorulására erősebben reagálnak.  

„Az élelmiszereknél jelentős hatása van az orosz–ukrán háborúnak, hiszen a két ország mezőgazdasági exportja számottevő, illetve Oroszország esetében a műtrágyakivitel is fontos. Ezek elakadása szintén felfelé nyomja a világpiaci árakat” – válaszolta a szakértő.

Az élelmiszerek inflációja
 

Meddig tart a drágulás?

A VG-nek nyilatkozó szakértők szerint egy ideig még biztosan, hiszen bár láthatók már pozitív folyamatok, például a búza és a földgáz határidős tőzsdei ára visszatért a háború kitörése előtt tapasztalt szintek közelébe, de ez még később fog látszódni, viszont az idei pocsék termés hatása még csak most kezd beépülni.

Egyelőre tehát biztosan meredeken emelkednek majd az élelmiszerárak, ezután kezdődhet egy lassú normalizálódás.

Varga Zoltán szerint elsőként tetőzhetnek az árak, majd lassú csökkenés indulhat, amelyet mindenképpen támogathat a magas bázis hatása, de arra már senki se számítson, hogy visszatérnek a tavalyi árak.  

„Ha már egyszer megemelkedtek az árak, akkor nem számítok arra, hogy azok érdemben csökkenjenek, még akkor sem, ha ezt a termelési költségek mérséklődése indokolná is. Ha a termelői árak csökkennek is, az ellátási lánc további szereplőinél a mérséklődés elhalhat. Így ami célként jelenhet meg, az inkább az, hogy ne nőjenek tovább a mostani magas árak” – mondta Regős Gábor.