Talán a 2001-ben elindult első otthonteremtési program idején lehetett utoljára akkora az állami támogatások szerepe a lakossági hitelpiacon, mint az idei év első kilenc hónapjában: a Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint ugyanis a 2022. első kilenc hónapjában megkötött,
nem egészen 1900 milliárd forint összegű lakás- és fogyasztásihitel-szerződésből 742 milliárd forintnyihoz kapcsolódott valamilyen állami támogatás, ami kiugróan magas, 39,3 százalékos arány.
Ennek tükrében feltételezhető, hogy a pénzügyi szolgáltatók is várják a december elejére kilátásba helyezett kormányzati döntést a családtámogatási rendszer 2023-ra érvényes szabályairól. Annál is inkább, mert a most hatályban lévő jogszabályok szerint
így kormányzati lépések nélkül számottevően csökkenne az a támogatott termékkör, amelyből választhatnának a lakhatási körülményeik javításában vagy a gyermekvállalásban érdekelt családok.
Az MNB számait kicsit részletesebben vizsgálva egyébként kiderül, hogy az idei év első kilenc hónapjában egyértelműen a lakáshitelek húzták magukkal a lakossági piacot. Ha az ebben az időszakban megkötött összes új hitelszerződést nézzük, a piaci lakáshitelek adták a torta 33,1, a támogatott konstrukciók pedig a 22 százalékát, vagyis a lakáscélú kölcsönök új szerződéseken belüli súlya 55 százalék feletti.
Ami szintén figyelemre méltó, hogy a támogatott lakáshitelek új szerződéseinek összege és aránya is óriásit ugrott 2021 első három negyedévéhez képest: az előbbi 181,2-ről 416,4 milliárd forintra, az utóbbi pedig 9,4-ről a már említett 22 százalékra.
Ebben meghatározó szerep jutott annak, hogy a múlt év végén és az idei év elején soha nem látott választék alakult ki a támogatott lakáshiteleknél, hiszen a módozatai és az otthonfelújítási hitel mellett rövid idő alatt óriási kereslet alakult ki a korszerű energetikai besorolású új lakóingatlanok vásárlásához igényelhető zöldkonstrukciók iránt is, ami szintén százmilliárdokban mérhető lendületet adott a piacnak.
A fogyasztási hiteleknél jóval egyszerűbb a helyzet, hiszen itt jelenleg a Babaváró kölcsön az egyetlen támogatott konstrukció. Arról a VG már többször is beszámolt, hogy az idő előrehaladtával fokozatosan csökken a kereslet a gyermekvállalásra készülő családokat támogatni hivatott konstrukció iránt, ám ezzel együtt a Babaváró jelentőségét továbbra sem szabad alábecsülni:
az új kihelyezések alapján még 2022 első kilenc hónapjában is 17,2 százalékát adta a lakossági piacnak,
miközben az ebben az időszakban megkötött, bő 325 milliárd forintnyi új szerződés sem elhanyagolható tétel. A szeptember végén 1830 milliárd forintos állomány közelében járó Babaváró részesedése pedig már 18,6 százalék környékén jár a teljes lakossági portfólióban, amivel lekörözi a személyi kölcsönöket és a szabad felhasználású jelzáloghiteleket is.
