A vállalati és a lakossági mutató javulását a visszakorrigáló energiaárak is magyarázzák. A konjunktúraindex negatív tartományban tartózkodását továbbra is az orosz–ukrán háború, a szankciók okozta magasabb inflációs környezet és a gazdasági szankciók által okozott bizonytalanság határozták meg. A pénzügyi, devizapiaci, továbbá elsősorban az árupiacokon tapasztalható nagyobb turbulenciák szintén a bizonytalanságot erősítették. A konjunktúraérzet jelentősebb javulására akkor nyílik lehetőség, ha a háború véget ér, az mérséklődik, továbbá az energiapiacokon megszűnik az óriási bizonytalanság, és jóval alacsony árak alakulnak ki. 

Fotó: Móricz-Sabján Simon / Világgazdaság

A lakossági konjunktúraindex három alindexének értéke javult az előző hónap óta, összességében az index is kedvezőbbé vált az októberihez viszonyítva. A legkedvezőbb továbbra is a foglalkoztatási helyzet megítélése, amelynek értéke az előző havi mínusz 13,8-ről mínusz 12,2-re emelkedett. Legnegatívabban a háztartások az inflációs folyamatokat ítélik meg, ennek alindexe minimális mértékben, mínusz 87,2-ről mínusz 88,5-re csökkent. A gazdasági környezet megítélése az előző havi mínusz 41,5 pontos értékről mínusz 34,4-re emelkedett, míg az anyagi helyzeté mínusz 24,8 után mínusz 21,3 lett.

A lakosság borúlátóbbnak értékelte lakóhelye közelében az előző 12 hónap munkanélküliségi adatait. 

A jelentős csökkenést vélelmezők aránya ugyanis az előző havi 3,9 százalékról 4,3 százalékra, míg a kismértékű csökkenést érzékelők aránya 14,7 százalékról 10,6 százalékra változott.

Változatlannak érzékelte a munkanélküliségi ráta alakulását az októberi 41,7 százalék után a megkérdezettek 42,1 százaléka, míg kismértékű növekedést 17,5 százaléka (októberben 17,0 százaléka), jelentős növekedést pedig 12,0 százaléka (az előző hónapban pedig 10,3 százaléka) detektált.

Virág Barnabás: elkerülheti Magyarország a mély recessziót

Tartósan velünk maradhat a 13 százalékos alapkamat, az árstabilitásnak nincsen alternatívája – mondta az MNB alelnöke egy konferencián.

A legnagyobb pozitív irányú elmozdulás a lakosság esetében a forint-euró árfolyam alakulásának a következő egy évi megítélésében történt:

11,4 százalékponttal kevesebben várnak jelentős gyengülést, míg 1,4 százalékponttal többen becsülnek kismértékű romlást, 3,1 százalékponttal többen változatlanságot, 5,6 százalékponttal többen várnak kismértékű árfolyamjavulást. Továbbá 0,2 százalékponttal többek szerint erősödik a forint az euróval szemben az egy hónappal ezelőtti adatokkal összevetve.

A vállalati felmérés esetében az összes alindex értéke kedvezőbbé vált az előző hónaphoz képest. A gazdasági környezet mutatója az előző havi mínusz 45,9-ről mínusz 37,3-re javult, az iparági környezeté mínusz 30,4-ről mínusz 22,4-re változott, a termelési környezeté mínusz 17,6-ről mínusz 13,4-re, míg az üzleti környezeté mínusz 35,0-ről mínusz 30,1-re módosult.

A vállalatoknál is a legnagyobb javulás a következő egy évben várható forint-euró árfolyam alakulását illetően volt tapasztalható.

Átlagosan a vállalatok 16,8 százaléka vár jelentős árfolyamgyengülést az előző havi 28,5 százaléka után. Kismértékű gyengülést 2,1 százalékponttal többen várnak, mint amilyen mértékűt az elmúlt hónapban prognosztizáltak. Ugyanakkor novemberben immár a megkérdezettek 22,4 százaléka jelzett előre változatlan árfolyamot az októberi 13,6 százalék után. Ugyanakkor kismértékben erősödő árfolyamot 1,5 százalékponttal többen várnak, míg jelentősen erősödőt 0,7 százalékponttal kevesebben, mint októberben.

A vállalatok leginkább cégük következő évben várható értékesítési árainak alakulását illetően borúlátók. Azt véli ugyanis a megkérdezett vállalatok 16,5 százaléka (4,9 százalékpontos csökkenés az előző hónaphoz viszonyítva), hogy a jövőbeni áraik jelentősen növekednek. További 46,1 százalék szerint (0,5 százalékponttal alacsonyabb az októberi aránynál) kismértékben növekednek az áraik. A vállalatok a nem változik kategóriát 5,8 százalékponttal, a kismértékben csökkennek kategóriát 0,2 százalékponttal többen, a jelentősen csökken kategóriát pedig 0,5 százalékponttal kevesebben jelölték meg prognózisukként.