Mivel Magyarország világszinten egy kicsi, de nagymértékben nyitott gazdaság, erősen kitett a különböző, napjainkban jelentkező válságoknak. Ahhoz, hogy jobban ellen tudjon állni, növelni kellene a gazdaság versenyképességét, ehhez pedig az kell, hogy a kivitelre szánt termékek, az exportcélú szolgáltatások esetében a mostaninál nagyobb legyen a hozzáadott érték aránya – hangzott el az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány szerdai, Válságok hullámain című sajtórendezvényén.
Pásztor Szabolcs, a gazdaságkutató alapítvány vezető kutatója elmondta: míg a korábbi válságokat vagy keresleti, vagy kínálati sokkok idézték elő, addig a mostani krízisben ezek egyszerre jelentkeznek. Annak idején a Nemzetközi Valutaalap (IMF) gyógyírként a megszorító intézkedések bevezetését ajánlotta, amelyek nemhogy javították volna a helyzetet, hanem még inkább elmélyítették a válságot. Az elmúlt években a magyar gazdaságpolitika irányítói – Pásztor Szabolcs szerint nagyon helyesen – inkább a keresletösztönzésre, a vállalatok és a magánszemélyek számára adókönnyítések alkalmazására helyezték a hangsúlyt. Most az lenne a kívánatos cél, hogy a magyar gazdaság versenyképessége jelentősen javuljon a következő években.
A mostani időszak egyszerre hozott el számos válságot, amelyek nagyban megnehezítik az országok alkalmazkodását, a reagálást a krízisekre. Egyszerre támad az az élelmiszerválság, az üzleti bizalom csökkenése és a vágtató
Magyarország gazdasági nyitottságát a mostani helyzetben jól érzékelteti, hogy
vagyis külön a magyar kivitel és a magyar behozatal hányada a magyar bruttó hazai termékhez képest 80-80 százalékot ér el.
Az alapítvány kutatói arra is rávilágítottak, hogy az infláció világjelenség, egyáltalán nem hungarikum. Az is igaz, hogy a magyar infláció igen magas szinten áll. A KSH szerdán publikálta az októberi inflációs adatot: a szeptemberi 20,1 százalékról októberben 21,1 százalékra emelkedett a magyar inflációs ráta, emellett pedig az árstopok kiterjesztéséről is kormánydöntés született, ennek hatására gyengülni kezdett a forint.
Pásztor Szabolcs egy érdekes összefüggésre is rávilágított. A hazai közgazdászok, korábbi jegybanki vezetők egy része azért bírálja a Magyar Nemzeti Bank mostani vezetését, hogy – indoklásuk szerint – az alapkamat emelésén kívül nem lép más eszközzel az infláció ellen, a forint védelmében. Ezzel szemben a cseh kormány a cseh devizatartalék egy részét is a korona védelmére használja fel. Pásztor Szabolcs elmondta: a magyar devizatartalék mintegy 38 milliárd eurót ér el napjainkban, Csehország devizatartaléka hozzávetőleg 130-132 milliárd euróra rúg, ehhez képest
a cseh kormány mintegy 30 milliárd eurót fordított a cseh korona árfolyamának védelmére, stabilizálására.
Bendarzsevszkij Anton, az alapítvány szakmai igazgatója kérdésre elmondta: nem tudni ugyan, hogy az orosz–ukrán háború hogyan alakul a jövőben, ám átütő háborús cselekményekre, fejleményekre nem lehet számítani. Sőt, szerinte a jövő év második felében a háborúzó felek kifáradnak, és akár fegyverszünetre is hajlandók lesznek.
