A szénbányászat, azon belül a lignitkitermelés lehető legnagyobb mértékű fokozása – ez is a része volt a kormány nyáron ismertetett hétpontos energia-veszélyhelyzeti stratégiájának, amelyet az orosz–ukrán háború okozta energiakrízis nyomán fogadott el a kabinet. A földgázellátás körüli bizonytalanság idén ismét előtérbe helyezte a szén stratégiai szerepét, ami jelentős fordulat a korábbi évek energiapolitikai nézőpontjához képest. Hiszen míg a 2021-es glasgow-i klímaügyi csúcstalálkozón a szénfelhasználás fokozatos kivezetéséről szóltak a hírek, addig egy esztendővel később már újra a reneszánszát élte a nyersanyag, amelynek az egekben volt az ára, a szektor cégei pedig óriási nyereségeket könyvelhettek el.
Magyar energiakörkép
Magyarországon a rendszerváltozást követően sorra zártak be azok a mélyművelésű bányák, amelyek a hazai energiabázis java részét adták sok évtizeden át
– idézte fel a VG-nek nyilatkozva Riz Gábor, akit a nyár végén nevezett ki a lignittermelés növeléséért, a villamosenergia-, valamint a lakossági fűtési célú energiaellátás biztonságáért felelős miniszteri biztosnak Palkovics László, az ipari tárca vezetője. A fideszes politikus, aki évek óta képviseli Ózdot az Országgyűlésben, a hazai energetika történetét felelevenítve kifejtette: a szén erőműben történő elégetése az egyik legkörnyezetszennyezőbb technológia, ezért fokozatosan kiváltották gázzal, és – az egyre inkább elérhető technológiáknak megfelelően – a megújuló energiahordozók rendszerbe állítása is megindult. Így kapott egyre nagyobb szerepet a hasznosítása mellett a biomassza és a földhőt hasznosító geotermia. Természetesen az alaperőművek közül továbbra is a legfontosabb a Paksi Atomerőmű, amely a gerincét adja a hazai energiaellátásnak – tette hozzá.
A szénre visszatérve emlékeztetett arra is, hogy az energiastratégiának megfelelően
ma már csak néhány – elsősorban lignitet termelő – külszíni bánya működik az országban, ezek közül kiemelkedik a Mátrai Erőmű két bányatelke: Visonta és Bükkábrány.
Ezek mellett a Szuha-völgyben, Ormosbánya és Sajókaza környékén folyik külszíni bányászat. A Dunántúlon a korábbi bányák közül ma már csak a dudari működik, ahol elsősorban egészségügyi és mezőgazdasági alapanyagként hasznosítják a kitermelt szenet. A kizárólag külszíni bányákból származó – jellemzően lignitminőségű – szén mennyisége néhány százezer tonnát ér el, a Mátrai Erőmű két bányája pedig éves szinten néhány millió tonna szenet használ fel erőművi célokra.
Újra jelentőséget kapott a szén
Európa országai közül a kelet- és közép-európaiak a leginkább kitettek az orosz földgáz és kőolaj felhasználásában.
A háború és az elhibázott brüsszeli szankciók Európa-szerte nagyon súlyos energiakrízist okoztak, és felborították a hagyományos energiaellátási rendszert. Ezért tagállami szinten igyekszik mindenki gázt betárolni a lehetőségei határáig
– fejtette ki Riz Gábor magyarázatul arra, hogy a hagyományos erőforrások közül miért kapott újra jelentőséget a szén mint biztonsággal elérhető energiahordozó, s hogy az energia-veszélyhelyzet kezelésére kihirdetett intézkedési tervében miért rendelte el a magyar kormány is – többek között – a hazai lignit- és barnaszén-kitermelés fokozását. Jelenleg a legfőbb törekvés az, hogy a tagállami klímapolitikai célok fenntartása mellett biztosítsuk az ország energiaellátását és a rezsicsökkentést – hangsúlyozta.
Mekkora Magyarország szénvagyona?
Magyarországnak jelenleg mintegy 8 milliárd tonna földtani szénvagyona van, melyből több mint 2,5 milliárd tonna kibányászható. Ez körülbelül 200 évre való széntartalék
– avatott be a meghökkentő adatokba a miniszteri biztos, aki azt is elmondta, hogy minőségét tekintve előfordulásonként változó lignit- és barnaszén-minőségűek, aminek elsősorban a felhasználás során van szerepe; vagyis hogy erőművi, lakossági vagy pedig „tiszta szenes” technológiával használják-e fel, mint fűtő- vagy mint nyersanyagot.
Hivatalos mérések szerint egyébként több mint másfél millió háztartásban használnak állandó vagy időszakos, hagyományos tüzelőberendezéseket. Szintén a felmérésekből derült ki, hogy sokan szándékoznak vagy csak fával, vagy fával és szénnel is fűteni telente, kiváltva ezzel a gázt.
A képviselő kiemelte: ma számos olyan bányatelek ismert, amely több millió tonna barnaszenet képes biztosítani, ha erre valós igény merül föl. Az aktuális termelési kapacitást néhány hónap alatt is jelentősen lehet bővíteni a bányatelkek gyors feltárásával és a logisztikai utak kiépítésével a felhasználókhoz. Ilyen fontos célnak nevezte például, hogy a vidéken lévő oktatási, szociális intézmények téli fűtését úgy is meg lehessen oldani, hogy konténerkazánok kiépítésével kiváltható legyen az őket kiszolgáló, gázra épülő fűtésrendszer.
Azért a vidéki intézményeket emeltem ki, mert a nagyobb városokban általában a távhőrendszerből kapják a fűtést, illetve a meleg vizet
– mondta, hangsúlyozva, hogy a középtávú célok természetesen mind lakossági, mind intézményi szinten a környezetet kevéssé terhelő, alternatív zöldenergia-hordozók rendszerbe állítása lesz, s az állam jelen pillanatban is jókora erőfeszítéseket tesz e rendszereknek a mielőbbi széles körű alkalmazására.
A bányalátogatásokon már túl van
Arra a kérdésre, hogy milyen szakaszában tart a rá bízott miniszteri biztosi feladatok elvégzése, Riz Gábor közölte: megbízatásának megfelelően elsősorban az ellátásbiztonság segítése, másodsorban a szénvagyonunk „hadrendbe” állításának előkészítése a feladata. Ezért személyesen látogatta meg az elmúlt időszakban a hazai aktív bányatelkeket, azok koncessziós jogának tulajdonosait, valamint folyamatos egyeztetést végez az ellátásbiztonságért felelős szaktárcákkal és háttérintézményekkel.
Mindannyiunk közös feladata, hogy a jelenlegi és a következő telek során se a lakossági, se az intézményi, se pedig a gazdasági szereplők számára ne okozzon nehézséget a szükséges energia biztosítása
– hangsúlyozta.
